Bagoly mondja verébnek

„Akár hátra is dőlhetnénk, és kérhetnénk egy kávét. Az a színjáték, amit a baloldal előválasztás címén előad nekünk, amellett, hogy rémesen gagyi, tragikomikus, mindenre alkalmas, csak arra a mozgósításra nem, amire tulajdonképpen szánták. Nagyon úgy tűnik, még potenciális szavazótáboruk is tökéletesen tisztában van azzal, hogy mindent előre lejátszottak, a legtöbb helyen rég megvan az egyetlen induló jelölt, de ha mégsem, annak sincs jelentősége, úgyis Gyurcsány irányít mindent és mindenkit. Nem véletlen, hogy ha minden érvényes aláírást összeadunk, amit az ajánlási folyamatban a miniszterelnökjelölt-jelöltek összeszedtek, akkor sem ad ki annyit, mint amennyi a Stop, Gyurcsány!, Stop, Karácsony! petíció első hetében összegyűlt.

Az se zavarjon meg senkit, hogy néhány helyen, mint például legutóbb Zuglóban, előadják a durcás kismalac meséjét. Az is a ripacskodás része ugyanis, hogy eljátsszák nekünk, milyen kiélezett küzdelem zajlik az egyes választókörzetekben, mert tisztában vannak vele, hogy a tétnélküliség erősen lelohasztja a választói akaratot. De egy súlyos mértékben Orbán-fóbiásnak nem mindegy, hogy Tóth Csaba vagy Hadházy Ákos szítja benne tovább a gyűlöletet?

Így aztán minden, a hazája sorsáért aggódó, a nemzet felemelkedését szem előtt tartó választópolgár legszívesebben legyintene erre az egészre, csak sajnos belegondolni is rossz, hogy ezek a tehetségtelen csepűrágók át akarják venni a hatalmat. Jobb tehát résen lenni.”

Nyitókép: Közös alap borítókép