Budapesti Demográfiai Csúcs – Élet egy alternatív valóságban

„Nem mintha a demográfia nem volna fontos kérdés, sőt. Magyarországon a természetes népességfogyás, valamint a kivándorlás együttesen egyre kritikusabb helyzeteket idéz elő a szakemberhiánytól az állami ellátórendszerek egyre közelgő fenntarthatatlanná válásáig. Mindez persze nem magyar sajátosság, hasonló kihívásokkal küzd egész Közép-Európa és a balkáni térség is. Éppen ezért meglepő, amikor éppen Orbán Viktor kormánya próbál azzal dicsekedni, hogy milyen jó is Magyarországon családosnak lenni, és milyen eredményeket értek el az elmúlt tíz évben – már azt leszámítva, hogy többszázezer magyar elvándorolt Nyugat-Európába.

Persze mindezt kevesen dörgölhették volna a rendezvényen egyetlen nőként megszólaló Novák Katalin magyar családügyi miniszternek, vagy Orbán Viktornak, hiszen a meghívottak sora olyan főleg olyan »elismert« neveket tartalmazott, mint a már hivatalát vesztett Mike Pence volt amerikai alelnök, és Orbán régi cimborái: Janez Janša börtönviselt szlovén miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb elnök, akinek az országában nincsen ellenzék a parlamentben, valamint a nemzetközi közvélemény által általában csak orosz bábnak tartott szélsőséges boszniai szerb vezető, Milorad Dodik. A családokra törő brüsszeli ármányt vizionáló, a liberálisokat ostorozó, valamint a fiatalok támogatásának fontosságáról beszélő politikusok persze messziről kerülték azt a kérdést, hogy ha számukra ennyire fontos a családok védelme, akkor (Mike Pence hazáját leszámítva) mégis hogyan lehet, hogy mindannyiuk országa a demográfiai katasztrófa szélén táncol, miközben az emberek tömegesen vándorolnak el az általuk családellenesnek és marxistának titulált Nyugat-Európába, ahol Orbán szerint a gyerekeket »félrenevelik«.

Magyar állampolgárként és jobboldali, konzervatív politikusként jómagam is fontosnak tartom a családok támogatását. Ugyanakkor Orbán és meghívottainak a világtól teljesen elszakadt elmélkedései leginkább egy a bukása előtt álló diktatúra utolsó öntömjénező gesztusaira emlékeztettek. Annak idején, amikor 2017-ben társaimmal a Bérunió Európai Polgári Kezdeményezését útnak indítottuk, azt szerettük volna elérni, hogy Magyarország, és a közép-európai térség államai végre gazdaságilag és az életszínvonal tekintetében is felzárkózzanak Nyugat-Európához. Azért tettük ezt, mert láttuk, hogy nincs más esélyünk. Ha Közép-Európában nem lehet emberhez méltó béreket keresni, az embereket pedig nem illetik meg azok a munkavállalói jogok, amelyek nyugaton, akkor az országaink ki fognak ürülni. Akkor a Fidesz mindent megtett, hogy ezt a kezdeményezést ellehetetlenítse.

Ma Magyarországon a kormány által olyan sokszor hivatkozott családtámogatási rendszer főleg abból áll, hogy a fiatalokat hitelekkel kínálják. És miközben családok tömegei adósodnak el, egyre többen döntenek úgy, hogy az életüket nem hitelből, és nem a kormány könyöradományaiból kívánják elindítani, hanem normális fizetésből. Az pedig Nyugat-Európában van. Amíg pedig ez a helyzet, addig Orbánnak, és barátainak szélsőjobboldali szólamai nem többek, mint üres szemfényvesztés. Alternatív valóság, amelyet azonban nem lehet örökké fenntartani.”

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd