Válasz Dobrev Klárának

„Úgy látszik, hogy Dobrev Klára szövegértelmezési problémákkal küszködik, és azt próbálja belemagyarázni az Ideje beszélnünk a huxitról című, augusztus 14-én megjelent cikkembe, hogy én arról írok: ki kell lépnünk az Európai Unióból. Holott a cikkem nem ezt állítja, hanem feltesz egy kérdést, idézem: »Vajon valóban a huxitra lenne szükség, különös tekintettel a magyar gyermekvédelmi törvénnyel szembeni példátlan, soha nem látott módon összehangolt uniós és nyugati támadássorozat után?«

A válaszom pedig az: »Nem ezt állítom.« A »nem ezt állítom« a magyar nyelv szabályai szerint, Dobrev asszony, azt jelenti, hogy nem ezt állítom. Vagyis: nem állítom, hogy ki kell lépnünk itt és most az unióból. Erről egyébként több alkalommal egyértelműen nyilatkoztam és írtam is az elmúlt időben, azt hangsúlyozva mindig, hogy amíg lehetséges, addig az unióban kell maradnunk. Amíg lehetséges.

Cikkem így folytatódik: »2021 júliusában eljött az ideje annak, hogy most már komolyan vegyük fontolóra esetleges kilépésünket egy ezer sebből vérző, birodalmi tüneteket mutató, a kelet- és közép-európai tagállamokkal látványosan lekezelően, arrogánsan bánó államszövetségből.«

És itt jön az indoklásom: »Ugyanis elérkeztünk a választóvonalhoz: a globalista pénzügyi elit és az általuk irányított uniós intézmények – bizottság, parlament, bíróság, részben az Európai Tanács – valóban elszánták magukat a megleckéztetésünkre. Sőt nem pusztán arra: a megbüntetésünkre. De még annál is többre: az ellehetetlenítésünkre, ha nem tesszük meg azokat a lépéseket, amelyeket ők diktálnak nekünk. És természetesen a végső eszköz a pénzmegvonás. Vagyis amit az egyik bizottsági alelnök, nevezett Katarina Barley mondott (persze Soros György és követői mellett), aki kijelentette, hogy az olyan renitens országokat, mint Magyarország és Lengyelország, ki kell éheztetni azzal, hogy megvonják tőlük a pénzügyi támogatásokat. És ennek már valóban fele sem tréfa.«

Mit állítok tehát? Azt, hogy az unió minket és a lengyeleket nem pusztán kritizál, megfed, hanem már konkrétan meg akar büntetni, pénzügyileg el akar lehetetleníteni. Vagyis mi bármeddig is szeretnénk az unió tagjai maradni, mit tehetünk akkor, ha az unió elitje – »fősodrata« – mindent megtesz azért, hogy kiszorítson bennünket az unióból?

Ez elég egyszerű kérdés. Jómagam nem unióellenes vagyok, hanem »uniórealista«. És annyit mondok, hogy egy racionális kormány egy ilyen kiélezett helyzetben nemcsak az általam is preferált A variánsban, vagyis a bent maradásban gondolkodik, hanem B és C variánsokat, forgatókönyveket is megfontol, már csak azért is, mert tényleg kerülhetünk olyan kényszerhelyzetbe, ami ott és akkor nem érhet minket váratlanul. Ennyi, amit mondani akarok. Vagyis annyi, hogy merjünk tabuk nélkül gondolkodni a lehetséges mozgástereinkről, preferálva a bent maradást, de nem tévesztve szemünk elől a legnegatívabb forgatókönyv megvalósulását sem – ami adott esetben akaratunk ellenére történik meg. Ismétlem: akaratunk ellenére!

Tessék már végre egyszer és mindenkorra komolyan venni és tisztességesen értelmezni, amit ír az ember! Olyan nagy kérés ez? Nos, ehhez képest Dobrev Klára mindent tudatosan félreért, amit mondani szándékoztam, nyilvánvaló politikai szándékkal. Azt írja az oldalán: »A Magyar Nemzet nevű fideszes pártlapban Orbán Viktor egyik magyar hangja, Fricz Tamás arról értekezik hosszasan, hogy Magyarországnak ki kell lépnie az Európai Unióból. Ismerjük jól, hogy működik a fideszes propaganda: először megszellőztetnek egy gondolatot, majd többen érvelnek mellette, amíg egyszer csak hivatalos kormányzati cél nem válik belőle. Egyetlen percig se legyen kétségünk: az EU elhagyásáról szóló cikk Orbán megbízásából, Orbán érdekében íródott. Régóta mondjuk, és most egyre világosabbá válik országszerte, hogy a 2022-es választások tétje: kivonulunk-e az Európai Unióból a senki földjére vagy Európában maradunk.«

Nos, Dobrev átlátszóan manipulál: azt a látszatot akarja kelteni, hogy a Fidesz az unió­ból való kilépésre készül, s ezt előkészíti az én írásom is. Nyilván ehhez Orbán Viktor »magyar hangjának« kell lennem, mert egyébként a dolognak nem lenne kellő jelentősége.

Jelentem Dobrev Klárának: mindenki magából, a saját pártjából indul ki. A DK-ban és a baloldalon ez nyilván így megy, ahogyan ő »modellezi« a Fidesz kilépési forgatókönyvét. Tudom, nehéz, de képzelje el, Dobrev asszony, hogy a Fidesz által is vallott nemzeti és konzervatív értékrendet követők táborában önálló gondolkodók találhatók, akiknek nincs szükségük arra, hogy bárkitől is megkérdezzék, hogy miről mi lehet a véleményük. És, képzelje el, Dobrev asszony, még olyan is van, hogy bizonyos értelmiségieknek – akikhez magamat is sorolom – nem azért nemzeti és konzervatív az értékrendjük és a világlátásuk, mert a Fidesznek és a kormánynak az, és ez így »nagyon megéri« nekik, hanem azért, mert – akármilyen hihetetlen – önmaguktól gondolkodnak úgy, ahogyan, s ez történetesen találkozik az Orbán-kormány által követett értékrenddel. Furcsa, ugye? Pedig nem is olyan ördöngös dolog ez, Dobrev asszony, igaz, lehet, hogy a balliberális oldalon a szuverén gondolkodók már a fehér holló kategóriájába tartoznak – de ez nem az én problémám.

Azt viszont nagyon határozottan szeretném mind Dobrevnek, mind a többi balliberális kritizálómnak kijelenteni, hogy cikkem állításait, illetve főleg kínzó kérdéseit, felvetéseit nem tekinthetik Fidesz-, illetve kormányálláspontnak, hanem szigorúan annak, ami valójában: egyéni kísérletnek arra, hogy merjünk a legnyíltabban beszélni az ország előtt álló alternatívákról.

Cikkem politikai célokra való felhasználását a legegyértelműbben visszautasítom!

Végül annyit még: végtelenül álságos és hazug az a beállítás, hogy a választás tétje nem más, mint az unióban maradás vagy a kilépés, s hogy a DK az, amelyik az Orbán-kormánnyal szemben Európa elkötelezett híve. Ugyanis mit is tesznek Dobrevék – és persze a Momentum képviselői, főként a lejáratódott Cseh Katalin és Donáth Anna – az Európai Parlamentben? Egyfolytában azon dolgoznak, hogy az unió, a bizottság, a tanács, a bíróság megbüntesse Magyarországot, tehát élénken és vehemensen harcolnak hazájuk ellen a jogi és pénzügyi szankciók életbe léptetéséért.

Ennek a végeredménye valóban az lehet, amit mi, nemzetiek és konzervatívok nem szeretnénk: hogy ellehetetlenüljön a helyzetünk az unióban. S ha ez így alakulna, akkor jönnének ők, a brüsszeli fősodor szolgai követői, alattvalói, és – úgymond – »megmentenék« Magyarországot azáltal, hogy kormányra jutva mindenben alávetnék magukat az uniós bürokrácia akaratának – a migráció elfogadásától kezdve az LMBTQ-propaganda korlátlan érvényesüléséig és tovább.

Nos, így és ilyen módon tartanának ők bent bennünket az unióban. Álszent és átlátszó Európa-pártiság ez, ami Dobrev asszony Facebook-bejegyzésében feketén-fehéren megmutatkozik. De mi, nemzetiek ezzel ne foglalkozzunk. Számunkra megmarad a felelősségteljes döntés gyötrelme: önállóságunkat és szuverenitásunkat megőrizve hogyan maradjunk az unióban? Pontosabban: hogyan tudunk maradni az unióban?”