Pulai és a pedofilmentegető baloldal

„Deák Dániel morálisan az egyetlen helyes döntést hozta, amikor úgy döntött, hogy többé nem ül le egy asztalhoz Pulai Andrással, Publicus Intézet vezetőjével. Pulai ezúttal ugyanis túl messzire ment, nem a szokványos mutatványával lépett fel, miszerint álmából felkeltve is képes felmondani az ellenzék összes kormányellenes mantráját bővített mondatokban, hanem egy váratlan fordulattal a pedofilokat vette védelmébe.

Pulai eddig kisebb-nagyobb hazugságokkal, csúsztatásokkal bukott le. Sok esetben éppen a Deák Dániellel folytatott korábbi tv-s vitái alkalmával égette magát porrá azzal, hogy a füllentéseit Deák szembesítette az igazsággal élő adásban. Ezeket a kínos jelenteket minden esetben egy jellegzetes debilis mosoly kísérte, ami kiült Pulai arcára. Majd néhány pillanat alatt legyűrte a zavarát és folytatta a beszélgetést.

Páros vitáinak rendszeres nézőjeként vettem észre az árulkodó arcmimikáját, közben csodáltam Deák Dániel türelmét, amit ezzel a végtelenül visszataszító emberrel szemben tanúsított. Most azonban véget ért a kegyelmi időszak, Deák felhívására tisztességes ember többé nem ül le egy asztalhoz Pulaival.

Nem tolerálható az, hogy védelmébe veszi a pedofilok iránti érzékenyítést, a kártékony propagandát.

Deák Dániel véleményem szerint eddig túlságosan nagyvonalú volt, egy ilyen »zs« kategóriás figurát felemelt azzal, hogy leült vele vitázni. Érezhetően Pulaira nem hatott a nagyvonalúság, az, hogy megengedték neki, hogy időnként labdába rúgjon az A ligában.

Maradt, aki volt, a gondolat nélküli hang. A legutóbbi vita alkalmával sem gondolkodott, kritika nélkül mondta el azt, amit elvárt tőle az a világnézeti közösség, akik eltartják.”