Memória

„»Kevés dologgal lehet jobban felháborítani a németeket, mint azzal, hogy fals párhuzamokat vonunk a náci múltjuk és jelenbeli, aktuális események között« – írja a Népszavában Kósa András, aki szerint a Fidesz mintha tudatosan próbálná provokálni azt a pártot, a CDU-t és a kormányt, amelyiket amúgy legfontosabb stratégiai partnerüknek tekintenek. »Deutsch Tamás legutóbb Sebastian Vettel szivárványos cipője miatt nácizott, de hasonlította már a Gestapóhoz saját uniós frakcióvezetőjét (…), vont már hasonló párhuzamot Gulyás Gergely is.« Kósa szerint Berlin nem fogja elfelejteni a budapesti nácizást, egyszer elfogy a türelem… 

Ha a szervilizmus fájna, a szerző harsányan üvöltözne. 

»Ahogy a norvég kormány beintett Orbánéknak, úgy egyszer sor kerülhet ilyenre akár Berlinben is« – emeli fel mutatóujját Kósa lakáj. A norvég »beintésről« annyit: a magyar kormány ragaszkodik korábbi megállapodáshoz, amely kimondja: konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap milliárdjait elosztó szervezetet. Magyarország a hét pályázóból a Soros által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó elfogadni, Norvégia ellenben ragaszkodik Gyuri bácsi kitartottjaihoz, miközben olyan elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt. 

Bosszantja a németeket a nácizás? Minket is. Hát még, ha alaptalan… Például az a Deutsche Welle-riport, amely a budai Vár mostani felújítását a vészkorszakkal próbálta meg összemosni, azt a hazug látszatot sugallva, hogy a zsidóknak ma is félniük kell Magyarországon. Arról viszont elegánsan megfeledkeztek, hogy a budavári romok zömét a náci megszállóknak »köszönhettük«. Memória, Damen und Herren!”