Magyar euró: se vele, se nélküle

„Miután Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy bevezeti az eurót, az nem kérdés, hogy belátható időn belül mi is meghonosítjuk a közösségi fizetőeszközt. Ugyanakkor az euró bevezetésének komoly pénzügyi feltételei vannak – nagyon alacsony költségvetési hiány és infláció, legfeljebb hatvanszázalékos államadósság az éves gazdasági teljesítmény arányában, ugyancsak alacsony kamatok, valamint a nemzeti valutánk árfolyamának rögzítése két esztendőn keresztül az euróhoz –, így ha most száz százalékban is elköteleződnénk az euró átvétele mellett, a koronavírus okozta gazdasági sokkok helyreállítása apropóján lehet, hogy éveket késne a projekt.

Pont a belépési feltételek teljesítése miatt. Az Európai Bizottság ugyanis lehetővé teszi a lazább költségvetést és az ezzel együtt növekvő államadósságot, de a fent említett kritériumokból – mármint ami az uniós pénz bevezetéséhez kell – nem enged. Egyébként ide kívánkozik, hogy a belépéséhez szükséges kritériumokat már a kezdetektől fogva lazán kezelték a tagországok, vagyis aki körön belül van, már »ellazulhat« költségvetési és eladósodottsági vonalon. Pillantsunk csak rá a nyugat-európai országok teljesítményére: leszámítva a költségvetési éllovasokat, Németországot és Hollandiát, alig-alig találunk olyan tagállamot, amely teljesítené a maastrichti kritériumokat. Sőt, a 2008–2009-es világgazdasági válságot követően még növekedtek is a fejlett, nyugati országok adósságai.

De kinek van igaza eurótémában? Több mint jogos a kérdés, mert aki figyeli a honi közéletet, arra a következtetésre juthat – egyébként tévesen –, hogy míg az ellenzék európárti, addig a kormány, s vele együtt a jegybank élből elutasítja az eurót. Utóbbiról szó sincs, s ezt alátámasztja a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi konferenciája is, amelyen a jegybank egy tizenkét pontos kiáltványban foglalta össze a sikeres és biztonságos euróbevezetését. Közben pedig az MNB égisze alatt megindult a közgazdasági diskurzus. Minden jel szerint szakmai oldalról; az előnyökről és a hátrányokról.”

Nyitókép: PATRICK PLEUL / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP