Hallott ön a karácsonyi reformtervekről?

„De ha már ellenzéki körökben ilyen érdektelenségbe fulladt a dolog, pótoljuk a hiányosságot, és vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, mit is ígér Karácsony Gergely: haladéktalanul leállítaná a Paks II beruházást, és másik atomerőművet se építtetne, egyidejűleg legkésőbb 2025-re kivezetné a »klímagyilkos széntüzelést«; helyette szélerőművek segítségével 2030-ig legalább 35 százalékra növelné a megújuló energia arányát, mégpedig úgy, hogy közben varázslatos módon a rezsiköltségeket is csökkentené. Mindez iszonyú jól hangzik – főleg a generátoros szobabicikliket és a petróleumlámpákat gyártó cégeknek, mert jó eséllyel komoly keresletnövekedésre számíthatnának.

Jelenleg ugyanis a Magyarországon termelt áram közel felét Paks adja, 11 százalékát pedig a szén, így ezek együttes kiesése máris 57 százalékkal kevesebb villamos energiát eredményezne a 30-as években, amit bajosan lehetne teljes egészében kompenzálni a hol termelő, hol nem termelő nap- és szélerőművekkel – különös tekintettel arra, hogy az e-autók egyidejű kötelezővé tétele nyomán eleve szignifikánsan több villamos energiára lesz szükség az Európai Unióban, mint ma. Az elképzelés mindenesetre valami olyasmi lehet, hogy amit a szélerőműparkok létesítésére alkalmas tengerekkel rendelkező gazdag Németország nagyjából 27 esztendő alatt, a lakossági energiaárak drasztikus növekedése mellett tervez keresztülverni, az a ködös és szélcsendes téli hidegpárnák jellemezte Kárpát-medencében simán menne 12-13 év alatt, méghozzá a rezsiköltségek egyidejű csökkentésével. Mert a német kormány az atomerőművek kivezetésével párhuzamosan biztos puszta gonoszságból emelte az áram árát világbajnok magasságba; bezzeg ha Karácsony Gergely összefogna Fekete-Győr Andrással és Jakab Péterrel, a kedvükért éjjel is derűsen mosolyogna a Nap a kollektorokra, a szél pedig bekapcsolná a tempomatot és optimális erősséggel lengedezne télen-nyáron, hogy ne kelljen a környező országok szén- és atomerőművei által megtermelt villamos energiával pótolni a hiányokat, drága pénzért, ahogy az Németországban történik.

Kiváltképp, mivel a magyar villamosenergia-fogyasztás 25–30 százalékát most is az import biztosítja – tegye fel a kezét, aki ezt örömmel feltornázná akár 60 százalékra akkor, amikor a szomszédos országokban is sorra zárnak majd be az éjjel-nappal termelő szénerőművek. Persze lehet az orosz gáztól is függeni, csak akkor ezt jelezni kéne előre a választók felé, akik épp az oroszok miatt ellenzik a paksi szerződést. Arról se tesz említést a program, és azt se tárgyalja az ellenzéki média, hogy pontosan hova telepítenék a szükséges mennyiségű szélerőművet, ami azért nem lényegtelen kérdés, mert Németországban már az erdőkben vágják a fákat, hogy helyet készítsenek a szélturbinák vasbeton alapjának.

De visszatérő téma ez a tengeri szélerőművekben dúskáló Belgiumban is, pedig ott a magyarországinál kevesebb az erdőterület; Franciaországban pedig épp egy naperőműparkhoz készülnek kiirtani 1000 hektár erdőt. Márpedig ha egy párt szavazóinak jelentős részét a ligetvédők adják, akkor csak mondani kellene erről is egy-két szót, mielőtt úgy tűnne, hogy direkt lapítanak politikusaik ez ügyben. A német kancellári posztra pályázó Annalena Baerbock egy hete hozakodott elő az ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai javaslataival, azóta egymást érik a német sajtóban a terveit elemző cikkek – amelyekkel párhuzamosan a zöldpolitikus népszerűsége tovább csökkent. Innen nézve talán nem is annyira meglepő, hogy Karácsony Gergely elképzeléseit olyan nagyon nem reklámozzák.”

Fotó: MTI/Nagy Zoltán