Sokan csak zárt ajtók mögött, négyszemközt vállalják fel kormányellenességüket.
„No pasarán! – üdvözöl minden alkalommal ismerősöm, amikor a törzskávézónkban összefutunk, amin persze mindenki röhög, noha legalább annyira őszinte a köszönés, mint ironikus. Szomorú példája ennek a hétfőn kezdődött ellenzéki előválasztási ajánlásgyűjtés: míg Budapesten és az ellenzéki vezetésű nagyvárosokban minden fenntartás nélkül állnak sorba a szimpatizánsok, hogy szignózzanak a támogatni kívánt jelöltnek, addig a kormányhű városokban jóval óvatosabban keresik a lehetőséget. Utcai stand helyett pártirodában, magánháznál gyűlnek inkább az aláírások, sokan csak zárt ajtók mögött, négyszemközt vállalják fel kormányellenességüket.
A fővárosból mindez talán érthetetlen gyávaságnak tűnhet, pedig csak félelem, aggódás a munkahelyért, a megélhetésért, a jövőért. Minél kisebb ugyanis egy település, annál inkább néhány, vagy akár csak egyetlen személytől függ minden, őt akár csak megsérteni, pláne szembe menni vele sokszor egyenlő az egzisztenciális öngyilkossággal. Régen csendőrszuronyok, rendőrgumibotok terelték egy irányba a választókat, ma már sok helyen elég erre az önkormányzat.
Az a legnagyobb, sokszor – cégeivel, intézményeivel – az egyedüli munkaadó, s a polgármestertől személyesen függ a közmunka - a szíve helyett a gyomrára hallgat hát a többség. Mert ha elvész az állás, közel s távol nincs másik, vagyis a politikai hovatartozás titkolása létkérdés. S nemcsak maga, de a hozzátartozók miatt is, hiszen a férj, a feleség, a gyerek, a szülők, a rokonság mind veszélybe kerül, ha valaki látványosan szembe megy az árral. Nem kell mindenkinek ebben a városban élni, mondta egy polgármester a vele szemben (is) kritikus újságírónak mosolyogva, persze farkasvigyor volt az..
Fortélyos félelem igazgat – József Attila 1937-ben írt sorai tíz évvel később ismét évtizedekre aktualitást kaptak, ám a rendszerváltást követően vélhetően csak a legpesszimistábbak hitték, hogy újra előfordulhat idehaza: a személyes véleménye miatt nemcsak hátrányba kerülhet valaki, de még retorzió is fenyegeti. Alig egy emberöltő elég volt hozzá.”
Nyitókép: Facebook
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Nem nehéz megjósolni: a Bayern Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
Apja szerint azért jelölteti magát, hogy „senkivel ne történhessen meg többé Európában, ami vele történt”.
