„Vajon kinek a nyugalmát képes megzavarni egy színes zászló? És vajon milyen színű zászlóra gondolnak? Mert éppen a magyar zászló is három színű, azaz színes. A pápai zászló is színes: fehér és sárga. Vagy, ha konkrétan a szivárvány színű zászlóra gondolnak, akkor miért nem írják le azt a szót, hogy »szivárványos«? Már maga a kifejezés is annyira sötét, démoni erőt rejt magába, hogy le sem szabad írni, mert megidézi magát a gonoszt? Vagy esetleg fertőz, s aki kimondja az maga is meleggé változik, mert olyan ereje van az LMBT-vudu-mágiának? És vajon kik azok az »őslakók«, akik nyilvánvaló módon felsőbbrendűnek vagy előjogokkal rendelkezőnek számítanak az »átmeneti bérlőkhöz«, azaz bevándorlókhoz, migránsokhoz, magyarán mondva mindenféle »gyüttmentekhez« képest? Vajon milyen törvény tiltja, hogy az ember azzal díszítse az erkélyét, amivel csak szeretné, már feltéve persze, ha nem éppen egy horogkeresztes zászlóra vagy kommunista csillagosra vágyik éppen?
No, azt valóban nem lehet büntetlenül megtenni, de a szivárványos zászlót milyen törvény tiltja? Vagy nem is törvény, hanem a szokásjog? Ennek a háznak ilyenek a szokásai? Biztosan nem ismerik azt a mondást, »hogy minden közösség, amelyik nem befogadó, nagyon hamar ki fog halni, mert a bezárulás minden társadalmat felemészt.« Olyan emésztő erő ez, ami belülről hat. Nem kell hozzá semmilyen külső ellenség. Mert a fő ellenség maga az önmagába záruló elszigetelődés, vagy mondhatnám azt is szeretetlenség. Hiszen, ahol a gyűlölet legyőzi a szeretetet, ott idővel elfogy az élet, mert ahol az emberek nem tudnak szeretni, ott az emberek nem akarnak élni sem. No, hát pont ezért: csak azért is szivárvány! Mert éppen a szivárvány az élet. Amúgy nemrég jártam ebben a házban, pont ebben az erkélyes lakásban és egy csupaszív embernek adtam interjút! Szóval nem tudjátok miről beszéltek!”
Kép forrása: Perintfalvi Rita Facebook-oldala