De volt egy másik hatása is az interjúnak, ahol nem a reakciók irányultsága a meglepetés, hanem az ereje és intenzitása. A hozzászólások tízezrei között ugyanis túlnyomó többségben voltak azok, akik nagy örömmel és elégedettséggel nyugtázták Carlson misszióját, és elismerően szóltak Magyarországról, a magyar miniszterelnökről és annak politikai stratégiájáról. Érdemes lenne tehát eltöprengeni azon, hogy vajon miért mutathatja meg magát ennyire nyíltan az identitásfelszámoló akarattal fesztelen természetességgel szembemenő törekvés, és főként miként merészelhet a legszélesebb globális nyilvánosságot adni a Magyarországot politikai kommunikációs elszigetelésre ítélő hatalmi akaratnak.
A legfőbb ok valószínűleg az, és ennek más jelei is észlelhetők, hogy a globális hatalmi szuperstruktúra legbelső magjában is léteznek törésvonalak. Ez ugyan eddig is sejthető volt, de a dolog természetéből adódóan biztos tudásunk aligha lehetett róla. A globális vírusjárványnak »látszó tárgy« körüli egyre vészjóslóbb értelmező-hatalmi örvénylések is azt valószínűsítik, hogy ebben a legbelső magban is növekszik a feszültség. A migráció, klíma és vírus »csinált« világtémáinak eredetileg eltervezett és megrendezett projektjeiben egyre több »váratlan« zavar mutatkozik.
Az emberiség döntő többségének (mint általa létrehozott, de most már »okafogyottá« vált engedelmes munkaerőállatok tömegének) felszámolására irányuló projekt alapvető kérdéseit illetően mintha súrlódások jelei lennének érzékelhetők. Nem zárható tehát ki, hogy a »valóságos valóság« visszavág, és ez talán elbizonytalanítja e sok ezer éve nem létező világerőnek egyes uralmi áramlatait. Carlson, aki egy tehetséges és ambiciózus fiatalember, ennek a hírvivője lehet.”