„Karácsony Gergely vagyok, férj, apa, keresztény.” A Pride napjára csak sikerült importálnia valakinek az amerikai demokraták híg álkereszténységét.
Az Egyesült Államokban mind e szent napig senki nem merte megpróbálni azt, hogy vajon akkor is elnöknek választják-e, ha nem vallja kereszténynek magát. És bár a kereszténység társadalmi tanítását a Washingtonba szakadt elit már évtizedekkel ezelőtt elkezdte önmaga helyett inkább a népre alkalmazni, végignézhettük, ahogy a Biblián sistergő kézzel kampányol a Monica Lewinsky által szájon át lélegeztetett Bill Clinton, az esztelenül háborúzó George W. Bush, a melegházasság-párti Barack Obama, a Moszkvában kurvázó, kétszer elvált Donald Trump, meg a belső világában amúgy mélységesen rasszista, LMBTQ-szövetséges, keresztényeket cenzúrázó Joe Biden.
Megcsaltak nőket és választókat egyaránt, mint az vezető politikusokhoz illik, hazudtak, csúsztattak, tivornyáztak, de kellett nekik a kóserpecsét, úgyhogy orrukat befogva csak rátették enyves mancsukat a Szentírásra. S az Egyesült Államok mára eljutott oda, hogy a keresztények alapvetően kétféle pártból választhatnak: van egy, ami nyíltan gyűlöli őket, meg van egy másik, ami a kereszténység rossz paródiája. Az egyik a melegházasságot akarja Máté evangéliumának egy szűk kivonatából levezetni, a másik meg az Ószövetségből a fegyvertartás jogát – miközben a kereszténység legfontosabb tanításaira, amelyek az egyes embert az üdvösségre vezető utat írják le, magasról tesz mind a kettő.
No, hát ezt a felszínes, mocskos, kárhozatos világot rántotta be Pride-napi posztjával a magyar közéletbe az ellenzék tiszteletbeli közös miniszterelnök-jelöltje, Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely. „Apa vagyok, férj és keresztény. De nem ezek ellenére, hanem éppen ezek miatt áltam ki a Pride-on, hogy felszólaljak” – fogalmazott a Facebookon a szolgálaton kívüli városvezető. Ezzel azt az ezer sebből végző és ezerszer megcáfolt újmarxista toposzt vetette latba, hogy a keresztényeknek valójában keblükre kellene ölelniük a szexuális aberrációkat, mert, ahogy azt Gulyás Márton Hodász András atyának is elmagyarázta, a kereszténység lényege a szeretet univerzalisztikus ereje. És akit szeretsz, azt hagyod házasodni, nemet váltani meg állatokat szeretni, ugye, tehát az LMBTQ-lobbi álláspontja kiválóan fedésbe hozható az összesen néhány evangéliumi mondatot tömörítő álkereszténységgel.
Az egy dolog, hogy ez nincs így – mert természetesen nincs így. A kereszténység tanít a homoszexuális aktus bűnként kezelésén kívül még ezer minden mást is, például házasságig tartó önmegtartóztatást, vagy a lopás, csalás, hazugság tilalmát. A kereszténység nem csak szeretetet, kegyelmet és megbocsátást hirdet, hanem mutatja a helyes utat is.
A kereszténység dolga Jézus Krisztus erejével kiemelni a bűnöst a mocsokból, és megmutatni neki az üdvösség felé vezető utat. Aki pedig valami univerzalisztikus szeretetmaszlagot prédikál, jó eséllyel főleg kívülről szokott templomot látni. A bűnt a kereszténység nem simogatja – teljesen mindegy, szexuális vagy egyéb bűnről van-e szó.
De ezt már elmondtuk ezren és ezerszer, ezt csak az nem érti, aki nem akarja. A legszégyenletesebb tehát nem a kereszténység szándékos félreértelmezése. A legszégyenletesebb az, amikor minden ízükben keresztényellenes politikusok alkalmas időben keresztet rajzolnak a fejükre, hogy a Bibliát elégtelen mértékben ismerő, ugyanakkor kellően jámbor testvéreinket behúzzák a csőbe. Ez nem pusztán álkeresztény politika, melynek keretében magánéletükben becstelen emberek politikai termékként értékesítik a kereszténységet. Ez a keresztényellenes politika új dimenziója, ahol ellened hazudnak, nem érted. Az új idők keresztényellenes politikusa nem azért hazudja magát kereszténynek, hogy a szavazataiddal hatalomra kerüljön, aztán ne csináljon semmit, ami keresztény. Az új idők keresztényellenes politikusa arra kéri a szavazataidat, hogy megsemmisítsen, hogy kisemmizzen, és hogy a hited utolsó maradékát is kifüstölje a közéletből.
Nem olvashat fel gunyorosan Szentírást a parlamentben az a Gyurcsány Ferenc, aki országlása idején mindenféle ok nélkül az egyházi iskolák állami normatívájával szórakozott, és volt, hogy hónapokig nem fizette ki az iskoláknak az őket megillető, fennmaradásukat garantáló pénzt. Senkit nem érdekel, hogy kiskorában a ferences szerzetességen gondolkozott, és állítása szerint „bérmálkozott is néha”.
és ezt addig kell elmondani, amíg még lehet.
De nem rajzolhat a homlokára kis szivárványszínű keresztet az a Karácsony Gergely sem, akinek egy megveszekedett szava nem volt az elmúlt évek szisztematikus keresztényüldözésére, aki soha nem tartotta néhány támogató gondolatra sem érdemesnek a szíriai, iraki és nyugat-afrikai keresztények vérbe és templomrombolásba fulladó szenvedését, akit a román állam által jogellenesen bitorolt erdélyi keresztény templomok és iskolák sorsa különösebben soha nem érdekelt, és akit egyáltalán nem látszott zavarni az sem, hogy az Olaszországban éppen államvallássá teszik a genderideológiát, és kriminalizálják a kereszténységet. Ferenc pápa csak akkor volt neki egy picit is érdekes, amikor szavait odavághatta a Fidesz fejéhez – mikor a katolicizmust elnyomni kívánó olasz állammal szemben harcolt, már nem érdekelte.
Az márpedig nem pálya, hogy a kereszténységre csak akkor hivatkozunk, amikor Máté evangéliumának három félreértelmezett mondata mögé bújva be akarjuk engedni a hazánkba a civilizációpusztító muszlim fundamentalizmust meg a lélekromboló genderideológiát. Egy politikus vagy tűzön-vízen át kiáll a kereszténységért, teremt neki lelkiismereti szabadságot, védelmet és erőforrásokat, vagy eszébe ne jusson a szájára venni, semmikor, soha.
A Pride napjára csak sikerült importálnia valakinek az amerikai demokraták híg álkereszténységét, és ha ez a folyamat végigmegy, az a kereszténységre nézve végzetes. A kereszténység halála az, ha pártja van – mert ilyenkor vagy a pártvonalhoz igazítja a tanítását, mint teszik azt az Egyesült Államok legkülönbözőbb protestáns felekezetei, vagy egy egyházellenes párt ellenében az ellenoldalhoz kényszerül dörgölőzni. Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc keresztényellenes álkereszténysége a politikai hadszíntér kellős közepére fogja kényszeríteni az egyházat, és ez az országnak rossz lesz. Nagyon rossz.
De már most úgy áll a helyzet, hogy
A játékukat át kell látni, a keresztény értékek képviseletét pedig nem érdemes azoktól várni, akik nyolc éven át csak csuklóztatták a magyar egyházakat. Ha rajtuk múlik, semmilyen keresztény reneszánsz nem lesz – szivárványos sem. Keresztényüldözés lesz, meg a baloldali médiába leégetési célzattal behívott kirakatpapok. Jó eséllyel nem mindenki gyomra veszi be könnyen a Fideszt – de a Gyurcsány-tábor álkereszténységétől csak hányni tud az, aki a hitét komolyan gondolja.
_
nyitókép: Karácsony Gergely az idei Prideon (MTI)
„Nem túl fényes négy év után” a Fidesz képes volt közel két és félmillió szavazót elvinni az urnákhoz, ami nem kis eredmény – világít rá Megadja Gábor, aki Kohán Mátyással volt Kacsoh Dániel vendége a Reakcióban.
Könnybe lábad az ember szeme: Ursula leírta, hogy ez az egyik legfontosabb feladatuk.
Hani nem szokványos teológiát és filozófiát művel, inkább a Máriához kapcsolódó szimbólumokból, nevekből, címekből és egyes liturgikus szövegekből indul ki. Könyvismertetőnk.
„Most majd meg lehet tartani” – jelentette ki Pósfai Gábor.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Igyekszik minél jobban pozícionálni magát a főpolgármester.
Az Európa-barátként jellemzett Magyar Péter nyilatkozatai nyomán felmerült annak lehetősége, hogy Magyarország visszatér a Dalfesztiválra.
A hírhedt jelenet kiváltó okáról egy, az elnöki párról szóló könyv rántja le a leplet.
