A Pride lezajlott, de a küzdelem az LMBTQI-emberek jogaiért folytatódik

„Azzal, hogy a kormány összemossa a pedofil bűnelkövetőket az LMBTQI közösséggel, továbbá a melegházasságot és a nem- és névváltást ellehetetlenítő rendelkezéseket hoz, nyíltan semmibe veszi a mindenkit megillető emberi jogokat.

A hatalom homofób retorikája ellenére azonban a Pride idén is megőrizte szabadságát, így a felvonulás nagyrészt kordonok nélkül zajlott, és az ellentüntetők maréknyi csoportosulása sem tudta érdemben megzavarni a rendezvényt. 

A rendezvényre meghívott felszólalók közt akadtak civilek, valamint külföldi és magyar politikusok is, akik egytől egyig a mozgalom fontosságát, az egymással való szolidaritást és a hatalommal szembeni kiállást hangsúlyozták. Szél Bernadett például a nőket érintő kirekesztő diskurzusra is felhívta a figyelmet, amely szerinte egy tőről fakad a kormány homofóbiájával. Karácsony Gergely a jászapáti romákkal és az egészségügyi dolgozókkal való szolidaritási tüntetésekre hívta a tömeget, továbbá kijelentette, kötelessége jelen lenni, mert ha ebben a városban, ebben a hazában valakit bántanak, akkor meg kell védeni őket.

A politikusok részéről a szervezők külön kérésére nem hangzott el kampánybeszéd. Fontos azonban megjegyezni, hogy a politika szereplőinek nem csak a karzatról kell szolidarítani a kisebbségekkel egy-egy tüntetés alkalmával, hanem folyamatosan azon kell dolgozniuk, hogy segítsék a mozgalmat abban, hogy társadalmi párbeszédet kezdeményezzen a kormány kirekesztő narratívájával szemben, és egyedül ők határozzák meg, mit jelent ma Magyarországon az LMBTQI közösséghez tartozni. 

A mostani Pride beszédei rámutattak arra, hogy a propaganda megdöntéséhez nem elég pusztán a szóban történő kiállás, a hatalommal szemben. A felvonulás után most itt az ideje  konkrét politikai célokat megfogalmazni.”

Nyitókép: Trenka Attila