Ha a németek üzletelnek Oroszországgal és Kínával, nekünk miért ne lehetne?

„Nagyhatalmi, geopolitikai konfliktusokat importálnak Magyarországra és egyoldalúan kiállnak Amerika érdeke mellett – most, hogy ismét demokrata adminisztráció van, kiváltképp nagymellénnyel.

Az ellenzék politikájának célja csupán annyi, hogy a nagyhatalmi konfliktusok importálásával destabilizálják az országot. Mert a zavarosban tudnak csak halászni.

Az ellenzék politikája valóban ennyire egyszerű, ugyanakkor végtelenül aljas is. Álszent, pofátlan és szolgalelkű. Nekik mindegy, mi lesz Magyarországgal a ’20-as években, közömbös számukra az, hogy az ide importált nagyhatalmi konfliktus milyen következményekkel járhat, csak meg akarják nyerni a választást és úgy gondolják, hogy ezért az amerikaiak előtt hajbókolni kell. Most, hogy ismét a demokraták vezetik az Egyesült Államokat, nem is esik olyan nehezükre.

Német biznisz: Oroszország és Kína mégsem olyan rossz?

Merkel kancellár az amerikai nyomás ellenére megállapodott Oroszországgal az Északi Áramlat–2 megépítéséről, pontosabban a gázvezeték közel 10 milliárd eurós bővítéséről. Ha elkészül, akkor Oroszországból Németországba a két új vezetékből együttesen évi 55 milliárd köbméterrel növelik a rendszer kapacitását.

Megéri Oroszországgal üzletelni? Úgy tűnik, hogy van olyan helyzet, amikor igen. Lehet Berlinből Moszkvát kritizálni (Merkel szemrebbenés nélkül meg is teszi), mindenféle politikai határozatot gyártani (ezt is megteszi), de amikor az ország érdeke úgy kívánja, akkor lehet üzletet is kötni.

De ugyanez a helyzet Kínával is. A németek számos politikai kritikát fogalmaztak meg a kínai kommunista párttal szemben, a világpolitikai csatatéren elhelyezték magukat, de ha valami anyagi szempontból megéri, az mindjárt üstökön ragadják.”