Ez a törvény vagy nagyon buta, vagy nagyon gonosz

„A fideszes és a jobbikos képviselők által a múlt héten elfogadott, pedofiltörvényként és homofób törvényként is emlegetett törvény, amelynek kihirdetését szerdán rendelte el Áder János köztársasági elnök, egyrészt előírja a pedofil bűnelkövetők elleni szigorúbb fellépést, másrészt viszont megtiltja a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és a nemváltás népszerűsítését és megjelenítését, amivel méltán érdemelte ki a homofób jelzőt és 17 európai uniós állam tiltakozását. De mi az a homofóbia, honnan ered, mik a jellemzői? Aki homofób, az homofóbnak születik, vagy tanulni kell a homofóbiát? Betegség vagy attitűd a homoszexualitástól való idegengedés, illetve félelem? 

A homofóbia, akár törvényekkel segítik elő, hogy normává váljon a társadalomban, akár rejtetten munkál az emberekben, komplex tudományos téma. Egyes kutatások azt találták, hogy a homofóboknak is gyakran vannak a saját nemük tagjai iránt érzett szexuális vágyaik, míg más tudományos munkák nem találtak ilyen összefüggést. Sokan, sokféleképpen vizsgálták, honnan ered a szexuális kisebbségek elutasítása, kapcsolódik-e mentális problémákhoz, és miért érinti másképp a férfiakat és a nőket.

Egyáltalán lehet-e tudományosan a homofóbokról mint homogén csoportról beszélni, amikor motivációik eléggé sokfélék lehetnek? Annyiban mindenképpen, hogy az előítéletesség közös háttérváltozóként jelenik meg náluk, hiszen a különböző csoportokkal szembeni előítéletesség erőssége összefügg, ahogy a híres pirézes kutatásból is kiderült – mondta a Qubitnek Nyúl Boglárka szociálpszichológus, az ELTE PPK tudományos segédmunkatársa. További közös pont a melegeket elutasító emberekben, hogy személyiségükben gyakran megjelenik a jobboldali tekintélyelvűség. 

Akikre ez a személyiségvonás jellemző, jobban engedelmeskednek az autoritásnak, agresszívebben lépnek fel a normaszegők ellen, hajlamosabbak megfelelni a konvencionális értékeknek, normáknak. »Akik a vizsgálatokon ebben magasabb pontszámot érnek el, nagyobb szimbolikus fenyegetésnek élik meg a homoszexualitást, olyan jelenségnek, ami befolyásolja a mainstreamet, és végül eltüntetheti a heteroszexuális értékeket. Az ilyen típusú emberek sokkal inkább látják devianciának, ha valaki a saját neméhez vagy mindkét nemhez vonzódik« – mondta a szociálpszichológus. A 2013-as, tekintélyelvűségre vonatkozó chicagói kutatás további tanulsága, hogy ha a kutatók a »homoszexuális« címkével látták el a melegeket, a válaszadók jobban elutasították őket, mint amikor kevésbé stigmatizált kifejezéseket használtak. A jobboldali tekintélyelvűség tágabb fogalom, mint a homofóbia, és része a szexuális konzervativizmus is, aminek a normái ellen az LMBTQ emberek e felfogás szerint vétenek.”