A magyar válogatott játékát a tartás, az önbizalom és a hit vezérelte.
„Büszkék lehetünk csapatunkra, a magyar labdarúgó-válogatottra a müncheni 2-2-es döntetlen után, amelyet a háromszoros Európa-bajnok és négyszeres világbajnok Németország ellen értünk el. A magyar válogatott játékát a tartás, az önbizalom és a hit vezérelte. Ezzel nehéz lenne vitatkozni, még akkor is, ha a meccs előtti amolyan kötelezően optimista, pozitív szellemiséget ma még sokan más szemmel nézik, mint amilyen valójában.
Nézzük akkor most szakmailag, mi történt a müncheni stadionban. Azt már a korábbi, bevezető cikkemben is említettem, hogy Németország futballválogatottja jelenleg válságos időszakát éli. Mi, magyarok is átestünk ezen, a mi válságunk nagyon hosszú ideig tartott. De a németek ehhez nincsenek hozzászokva. Kisebb-nagyobb, hosszabb-rövidebb megszakításokkal az 1954-es első vb-győzelmük óta tartós sikereket értek el a világ labdarúgásában. Azt az 54-es első vb-diadalt pedig éppen Magyarország ellen érték el.
Németország a világ labdarúgásának szinte folyamatos éllovasa – több mint fél évszázada. A német futball mögött ott van az ország stabil gazdasága, az igényes infrastrukturális háttér, a tömegtámogatás, a történelmi sikerek – legyenek azok a válogatott, vagy a német klubok dicsőséges pillanatai. A nagy hagyományokra épülő utánpótlásuk, a méltán világhírű nevelési, képzési rendszerük.”
Akik ezzel riogatnak, azok csak egy dolgot árulnak el magukról: nem értik és nem érzik át a magyar sorstragédiát. Tari Tamás írása.
Bütyök közönsége attól lett a leglelkesebb, hogy újra megyének fogják nevezni a vármegyéket.
Az emberiségen uralkodni akaró elitnek pontosan ez a célja.
A nicea–konstantinápolyi hitvallás minden keresztény felekezet közös hitvallása. Szilvay Gergely írása.
Nem ezt érdemli a magyar játékos.
Amikor beadatunk egy vakcinát, nemcsak magunkat védjük, hanem a nagyszülőt, a krónikus beteget, a koraszülöttet, azaz mindazokat, akik a mi védelmünkre szorulnak.
