A haza nem lehet Európa ellenzékében!

„Még ha lenne is vitaképes részlet benne, az egész csomag komolyanvehetőségét kukába dobja, hogy már az elején újra holmi Soros-hálózatról meg nemzetek elleni ürgebőrbe kötött összeesküvésről hadovál. A Fidesz miniszterelnöke azt mondja: robogunk egy európai nagyhatalom felé (ennek csak más nagyhatalmak, például Kína és Oroszország nem örül), ehelyett szerinte inkább gyengíteni kellene a tagállamokat összekötő szálakat, leépíteni az Európai Parlamentet és több önállóságot adni a nemzetállamoknak. Azt most megint tegyük félre, hogy amikor erős nemzetállamokról beszél, vajon mit gondol például a magyar kisebbségek helyzetéről egy combos és senki által nem kritizálható román nemzetállam viszonyában vagy miként képzeli el a menekültkvóta elleni harcát, ha mondjuk egy bikaerős olasz nemzetállam mégiscsak ránk erőlteti azt, ahogy egyébként utcai harcostársa, Matteo Salvini szeretné. Tébolyda ez az egész, megint csak üresen puffogtatott mondatok, amelyek se végiggondolva nincsenek, se értelmes tartalommal nincsenek megtöltve. A szokásos Orbán-módi: berúgjuk az ajtót valami nagymondással, okozunk kis pánikot, aztán ha vissza kell belőle mozogni, majd kérünk valamit, de minimálisan bent tartjuk a lábukat a küszöbnél. Ez megint nem ideológia vagy valami erős vízió, pusztán a napi politikai játék része.

Most, amikor Orbán Viktor az Európai Unió megreformálásáról beszél, érdemes ismét felidézni a máig hatályos, utolsó írott fideszes programot a témában. Az „Igen, Magyarország többre képes!” című dolgozat meglehetősen átfogó munka, olyan kiváló szakemberek adták hozzá a nevüket, akik azóta – mily meglepő – háttérbe lettek tolva. Ilyen egészen meglepő mondatok vannak benne, mint például: »Mi egy, a tagállamok együttműködését elmélyítő, belső kohézióját növelő, szolidáris, a politikai integráció irányába tovább lépő, hatékony, a problémákra koncentráló uniót szeretnénk látni«. Ennek az ellenkezőjéről beszél most épp a Fidesz miniszterelnöke. Mondjuk megszoktuk már az elvek és ideák közötti, meglehetősen széles spektrumú ugrálását: lásd a Liberális Internacionálé egykori alelnökét, aki manapság frusztrált mosoly mellett szokott libernyákozni.”