2020-ban 126 azonos nemű pár élt Magyarországon a bejegyzett élettársi kapcsolatban

„Számoljunk!

2020-ban 126 azonos nemű pár, azaz 252 személy élt Magyarországon a bejegyzett élettársi kapcsolat 2009 óta törvény által biztosított lehetőségével.

Ugyanebben az évben 67.301 házasságkötésre került sor, azaz 134.602 férfi és nő kötötte össze az életét tavaly (itt az együttélést választó sok-sok férfit és nőt nem is számoljuk).

Az azonos nemű párok az egymás mellett döntő, döntésüket jogilag is vállaló felnőtt magyar emberek 0,178-át jelentik tehát a tavalyi statisztikák szerint.

Mindezek fényében az a ma nyilvánosságra jutott állítás, mely »új kutatásokra hivatkozva« azt állítja, hogy a magyar gyerekek 8-12%-a saját neméhez vonzódik – legalábbis elgondolkodtató. Ez azt jelentené, hogy minden harmincfős iskolai osztályban legalább 3 gyermek érintett volna LMBTQI tekintetben.

A konzervativizmussal aligha vádolható Gallup közvéleménykutató intézet 2012-es, 120 ezer ember megkérdezésén alapuló nagy felmérésében mindössze a megkérdezettek 3,4 százaléka vallotta magát leszbikusnak, melegnek, biszexuálisnak és transzneműnek az amerikai népességen belül.

Ha az LMBTQI aktivisták által most hivatkozott “új kutatások” szerint ez a szám ilyen drasztikus mértékben emelkedett volna, az

vagy arra bizonyíték, hogy a szexuális irányultság az “érzékenyítéssel”, a neveléssel nagyonis befolyásolható (ennek célja pedig erősen vitatható, hiszen a személyes kiteljesedés tekintetében alapvető életút lehetőségét, azaz az élet továbbadásának természetes útját vonja meg az érintettektől)

vagy azt jelzi, hogy az LMBTQI közösség nem mond igazat, tudatosan csúsztat.

Mindkét lehetőség arra utal, hogy a gyerekek szexuális befolyásolásáért folytatott küzdelemnek a tétje óriási!

Az egyetlen tiszta megoldás, ha a gyerekek szexuális nevelését továbbra is az őket nevelő, értük elsődlegesen felelősséget vállaló családokra – nem pedig vitatható célokat követő hazai és nemzetközi lobbicsoportokra - bízzuk!

Tisztelet és autonómia a magyar családoknak!”