Gyurcsány Ferenc Backstreet Boysa

„A kilencvenes években hatalmas divatjuk volt a fiúbandáknak, amelyeket gondosan úgy raktak össze, hogy a rajongók (leginkább lányok) biztosan szerelmesek legyenek az egyik tagba. A magas barna, a menő szőke hajú, a laza és a jó fej. A poprecept tutira működött. Nem gondoltam volna, hogy egyszer a politikában látom ugyanezt a módszert.

Lou Pearlman – valószínűleg senkinek nem mond semmit ez a név. Backstreet Boys – az egész világ ismeri a fiúbanda nevét. Azt ugyanakkor már kevesebben tudják, hogy a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb formációját Lou Pearlman álmodta meg. Pearlman a nagybetűs zenei producer volt, akinek nemcsak a Backstreet Boys, hanem az NSYNC, a Take That vagy az LFO is köszönheti a sikerét.

Lou Pearlman politikai megfelelője Gyurcsány Ferenc, aki nem zenei stúdiókban castingol, hanem az Apró-villa nappalijában. Na, de mi köze a magyar baloldalnak a Backstreet Boyshoz?

Már írom is.

Ahogy a fiúbandákban, úgy a hazai ellenzéki palettán is megtalálni mindent.

Most nem azt mondom, hogy Kevin Richardson, de itt van ez a Jakab Péter. A Jobbik elnöke ugyan magától is elég nagy suttyó, de a sok parizer, paprikás krumpli és egyebek nyilvánvalóan a show részei. Gyurcsány a proli szerepét osztotta rá, amelyet néha túljátszik, de alapvetően hitelesen hozza. Az ugyanakkor mérhetetlenül gusztustalan, hogy úgy adja elő a szegény legényt, hogy közben minden hónapban több millió forintot visz haza. Gyurcsányék úgy mérték fel, hogy a teljes – potencionális – választói pálya ezen részét Jakab tudja a legjobban bejátszani. Egy év múlva kiderül.”

Nyitókép: Facebook