Már az első pünkösd is egy, népszerű szóval, globális esemény volt.
„Amikor Pünkösdre gondolunk, az örömre gondolunk. Pirosba öltözünk, nemcsak a keresztény szertartás vezetője, hanem sokszor az ünneplő hívek is: vékony piros sálak, piros szoknya, piros ékszerek.
A személyes szinten azt éljük meg ilyenkor, hogy egy előkészület beérett, egy befektetett munka elkezdett gyümölcsöt hozni, fölvirrad valaminek a napja. Sokunk a pünkösdi ünnepkör idején bérmálkozott, konfirmált, több hónapos hittani fölkészülés után.
A hitre is az igaz, ami oly sok minden másra: csak amellett lehet elköteleződni, amit megismertünk: kívül és belül, alul és fölül.
Kössük ezeket az érzeteket most a kereszténység vallási lendületéhez. Mit is ünneplünk Pünkösdkor? Az igényes krisztuskövető az ünnep jelenségében rétegeket ismer föl, amelyeket külön-külön és együtt is átélni igyekszik.
Nincs vallási ünnep, amely valamiképpen föl ne venné az esztendő ütemét, az ezen a bolygón és ilyen messze a Naptól pont ennyi napból álló évnek a lüktetését, a Logoszhoz idomuló logikáját.
A Pünkösd alaprétege egy tavaszvégi-nyáreleji örömfelfakadás: amit az év átellenes részén elültettünk, amibe azóta is munkát és imádságot fektettünk, ami a sötétség és hideg idején is hordozta a reményünket, most egy csapásra teremni kezd. Nemcsak virág van többé, hanem megjelenik a gyümölcs is.”
Az emberiség szokása, hogy csak a félresiklott forradalmakra emlékezik, a teljes sikert az idő múlásával pusztán adottságnak tekinti; ezért nem vesszük észre, hogy a kereszténység, a történelem legsikeresebb forradalma ma, a vallásosság visszaszorulásakor is meghatározza a világot – állítja Tom Holland angol történész.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Cserbenhagyva érzik magukat a keresztény és ateista menedékkérők. Francesca Rivafinoli írása.
A Szent Család, a nekik hódoló mágusok, a szamarak, birkák és pásztorok valójában „kirekesztő és idegengyűlölő társadalomra utalnak, amely képtelen a másik meghallgatására”. Ungváry Zsolt írása.
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
A magyar miniszterelnök stratégiai türelmet javasolt az EU-nak – olvasható az amerikai lap hasábjain.
A sztársportoló három aranyéremmel és világcsúcsokkal zárta a budapesti vb-t.
