A baloldal zűrzavart, koszt és felelőtlenséget idézett elő az általa kifosztott X. kerületben.
„Érdekes kiadvány került a kezembe minap. A címlapon az állt, hogy Európai magyarok, de belül semmi európai nem volt, csak rengeteg ronda hazugság Budapest két olyan kerületéről, amely nagyon nem érdemli meg. Meg Gyurcsány Ferenc. A füzetkét olvasva az a kép alakulhat ki a gyanútlan olvasóban, hogy bizony Kőbányához és Kispesthez képest Pripjaty egy ötcsillagos üdülőfalu: a házak lerobbantak, a közbiztonság gyalázatos, az utcákon tenyészik a bűn, a rendelők, kórházak romokban, az itt élők rettenetes egészségügyi ellátásban részesülnek – ha egyáltalán. Mindez Arató Gergely tollából, aki az »európai magyarok« (korábbi nevén Gyurcsány Ferenc) színeiben indul az országgyűlési választáson. Néhány tömör mondatban elmondta – lesújtó – véleményét a kőbányai és kispesti orvosokról, mentőkről és ápolókról, rendőrökről, tűzoltókról és közterület-felügyelőkről, a városvezetőkről és végeredményben az itt élőkről. A terület baloldali politikusai – köztük Burány Sándor országgyűlési képviselő – még nem emelték fel a szavukat azok védelmében, akiket képviselnek.
Büszke kőbányai vagyok, ráadásul tizenöt éve vagyok tagja és tizenegy éve tisztségviselője az önkormányzat képviselő-testületének – és nekem most meg kell szólalnom! El kell mondanom, miért tévednek óriásit Kőbányával kapcsolatban az »európai magyarok«. El kell mondjam, miért vagyok büszke Budapest X. kerületére. Kőbányán a rendszerváltáskor minden adott volt a gyors fejlődéshez: az önkormányzatnak komoly vagyona volt, és volt egy tehetséges jobboldali polgármestere, György István. Az első ciklus lendületét azonban hamar megfojtotta a baloldal visszatérése: 1994-től újra baloldali többségű a képviselő-testület, egészen 2010-ig ők irányították a kerület életét.
Minden konzervatív erőfeszítés dacára újra elindult az, amit sajnos jól ismerünk: felkészületlen, felelőtlen emberek hoztak átgondolatlan, káros, bizonyos esetben jogszabályellenes döntéseket. Az eredmény nem is maradt el: a baloldali többség alatt a kerület fölélte elképesztő tartalékait: több mint negyvenmilliárd forint értékű vagyon tűnt el néhány ciklus alatt, többnyire nyomtalanul, eredmények nélkül. Még jobban a bőrünkön érezzük, ha azt mondom: ez 270 ezer évnyi minimálbérnek felelt meg akkoriban – olyan, mint ha ma körülbelül hatmillió forintot húznának ki minden kőbányai zsebéből. A vagyon elherdálása mellé természetesen sikerült milliárdos hiteleket felhalmozni – ráadásul büszkén. (...)
Túlzás nélkül mondhatom: fordulat következett be 2010-ben.(...) A közös munka eredménye számszerűsíthető: 2010-ben kevesebb mint ötszázmillió forintot költött a kerület fejlesztésre, 2020-ban ennek a csaknem hússzorosát. 2010-ben 11 közterület-felügyelőnk volt, ma 92 van. A baloldali vezetés nem tartotta fontosnak a térfigyelő kamerák telepítését, ma 147 darab vigyáz a kőbányaiakra. A kerület bérlakásállománya évi nyolcszázmillió forint mínuszt termelt, ma szinte nullszaldós.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
A 2008-as népszavazáson elsöprő többségben mondtak nemet az egészégügy privatizációjára, a Tisza Párt titokban mégis kijátszaná az állami rendszert a magánbiztosítóknak.
Gyermekeinket és unokáinkat most 400 milliárd forintnyi tehertől sikerült megszabadítani. Ennyi lett volna a hadikölcsön Magyarországra eső része – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
