A vérvörös köztársaság

„A rendszerváltozás lehetősége 1990-ben látszólag az ölünkbe hullott. A kereszténység gyakorlásának lehetőségét visszanyerő magyarok a megbocsátást fontosabbnak tartották, mint az elszámoltatást törvényes keretek között. Mostanra kiderült, hogy ez hiba volt, mert a kormányzásba visszatérhetett a posztkommunista hatalom a régi pártállami vezetők és gyermekeik útján. Az MSZMP vagyonát öröklő MSZP és a hozzá csatlakozó SZDSZ együtt valósította meg a posztkommunizmust.

A nemzet kincstárának saját zsebre kifosztása, a rablóprivatizáció, az ország elszegényítése a Gyurcsány-korszak alatt megismétlődött. A kontraszelektált miniszterelnök őszödi beszédében beismerte hazugságait, ez nem őszinteséget és önkritikát jelentett. Egész egyszerűen saját érdekében mondataival arcul csapta a választópolgárokat. Az országgyűlési választások után ismét nyeregben érezte magát. Megkapta a segítséget külföldi pártbarátaitól, és hatalmának megőrzését az Európa Bank és az IMF hiteleivel biztosította. Az Európai Parlament szocliberális szárnya bűnpártolásra adta fejét, amikor az ország meghamisított pénzügyi mérlegét szankciók nélkül elfogadta.

Új erőre kapott a bolsevik módszereket követő posztkommunista diktatúra. A Fidesz–KDNP nagygyűléséről békésen távozók 2006. október 23-án szembekerültek az állami terrorral. Gy. F. azt gondolta, eljött a végleges leszámolás ideje, hatalmának véglegesítése. Lovas attak, szemkilövés, vipera náspángolás, az elfogottak kínzása mellett rendőrállami módszerekkel a félelemkeltés minden eszközét felhasználta.”