Bizonyos mennyiségi szint fölött a régi épületek visszaépítése inkább árt, mint használ a műemlékek általános megítélésének.
„A vita minden eddigi hozzászólója megfogalmazott lényeges, elraktározásra érdemes gondolatokat, s ezt nem valamiféle udvariasság mondatja velem. Ám a műfaj, azaz a nyilvános szakmai sajtóvita természetéből adódóan a diskurzus kissé széttartó, ezért az én célom a jelen írással a beszélgetés kanalizálása, a szerintem legfontosabb fókuszpontok kiemelésével. Meglátásom szerint a vitának három fő szintje különíthető el. A legáltalánosabb szint a műemlékvédelem legrégebbi, egyben legizgalmasabb alapkérdése, ami legegyszerűbben a »konzerválni vagy rekonstruálni« fogalompárral írható le.
Az örök vita most a budai Várba tervezett, illetve részben már megvalósult visszaépítések miatt került reflektorfénybe. Magam úgy gondolom, hogy sem a konzerválás, sem a rekonstruálás egyöntetű támogatása, illetve elutasítása nem helyes. Ahogy a humán tudományoknál oly sok esetben, itt is sokkal inkább a mérték, az ízlés és a konkrét eset egyedi mérlegelése vezethet a jó megoldáshoz. El kell ismerni, hogy a már eltűnt műemlékek rekonstrukciója (vagyis újra felépítése) mellett is szólnak legitim érvek.
Az ember természetes vágya, ösztöne a küzdelem az idő múlása ellen, és ebbe beletartozik, hogy ami eltűnt, azt igenis visszahozzuk, ha van rá módunk. Vannak esetek, amikor a múlt valamely emlékének a pusztulása egy közösség számára annyira fájó és feldolgozhatatlan, hogy arra tényleg csak a teljes rekonstrukció adhat (némi) gyógyírt. A legszebb példája ennek Drezda és a Frauenkirche esete. Azonban nem kell túl nagy képzelőerő annak belátásához, hogy bizonyos mennyiségi szint fölött a régi épületek visszaépítése inkább árt, mint használ a műemlékek általános megítélésének.
Szűkebb ismerősi környezetemből vett tapasztalatokból tudom, hogy egy idő után még a laikus szemlélő is átlát a szitán, és valamiképp azt érzékeli, hogy egy réginek tűnő épület »nem áraszt történelmi levegőt«. Ez pedig hosszú távon a múlt iránti össztársadalmi igény leértékelődéséhez s ezzel a műemlékügy általános támogatottságának csökkenéséhez vezet.”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
Konkrétan azért, mert elmondom, hogy szeretem a hazámat, azonnal baloldali influenszereket állítanak rám és hazugságnak próbálják beállítani a bátyám betegségét!
Nagy Ádám, a Fókuszcsoport alapítója nem igazán tudott vitába szállni az idős férfival, és nem sikerült megvédenie Magyar Péterék álláspontját sem.
Képzeljük el a következőt: a Tisza arra építi a kampányát, hogy aki a Fideszre szavaz, a háborúra szavaz, mert ha a Fidesz nyer, a magyar kormány Oroszország oldalán háborúba lép.
Megint, 153 éves fennállása óta sokadszor, szégyenli magát a Népszava.
Utoljára csütörtökön adott magáról életjelet. A rendőrség is keresi.
Zelenszkij eltaktikázta magát, Orbán győztesként kerülhet ki a helyzetből.
