„Az Egyesült Államokban vérre menő viták folynak arról, hogy ki a jelenkor legnagyobb sportegyénisége. Az amerikai sportok világszintű térhódítása a 80-as évek végétől előrevetítette, hogy immáron nem csak focisták jöhetnek szóba ezeken a diskurzusokon. Az NFL kinevelte Tom Brady-t, az MLB Derek Jetert, az NHL pedig Wayne Gretzky-t. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy róluk, mi európaiak valószínűleg csak említés szintjén hallhattunk volna, ha nincs egy bizonyos Michael Jordan.
Rá ugyanis már az egyetemről kikerülve felfigyeltek a sportmarketingesek és nem csak kimagasló tehetsége okán vált nemzetközi ikonná. Minden idők legjobb kosárlabdázójává nőtte ki magát, emellett sikeres vállalkozásai, szponzori szerződései miatt a 90-es évek közepére nem volt szinte ember a világon, aki ne hallotta volna a nevét. Ha ő nincs, valószínűleg sem az NFL, sem az NHL, sem pedig az NBA nem indul el világhódító útjára, így a mai nap leghíresebb amerikai szupersztárja, LeBron James sem tart ott, ahol.
Az Észak-Amerikai kontinens ma élő, legnagyobb hatással bíró sportolója ugyanis olyan befolyással rendelkezik sportsikerei nyomán, amilyennel jelenleg más A-kategóriás hírességek nem. Emberek milliói figyelik, milyen zenét hallgat, milyen ruhákat hord, milyen előadókkal barátkozik, vagy éppen milyen közéleti témákban foglal állást. Mert bizony állást foglal, méghozzá elég gyakran, ellentétben az emiatt gyakran bírált Jordannel, akit legtöbbször azért vesznek elő kritizálói, mert nem emel szót a feketéket ért agresszió, vagy az általuk rendszerszintűnek vélt rasszizmus ellen. Pedig, ha valaki, Jordan igazán közelről tapasztalhatta meg, milyen a feketéket ért erőszak: édesapját 1993-ban a saját autójában szunyókálva egyszerűen lelőtték, hogy autóját ellophassák.”
A témában írt cikkünket itt olvashatja.
Nyitókép forrása: MTI/EPA/David Maxwell