„Jönnek a robotok, hogy ellopják a munkámat” – egy narratíva haláláról

2021. április 16. 18:59

Szinte minden kutató egyetért abban, hogy a robotok alkalmazása jelentősen hozzájárult a termelékenység növekedéséhez.

2021. április 16. 18:59
Cséfalvay Zoltán
Corvinák

„Az elmúlt majd tíz évben egy egész kutatási iparág (future of work) épült a robotikai apokalipszis (robocalypse) narratívájára, – konferenciákkal, könyvekkel, és a kedélyeket felborzoló szalagcímekkel. A narratívát még az sem zavarta, hogy a prognózisok enyhén szólva is megbízhatatlanok.–

A lavinát Carl Benedikt Frey indította el még 2013-ban, akinek becslése szerint az Egyesült Államokban és a fejlett országokban húsz éven belül a munkahelyek majdnem fele az automatizálás áldozatául eshet. De még a kevésbé pesszimista OECD elemzések szerint is, amelyek nemcsak a foglalkozások automatizálhatóságát, hanem már a foglalkozások gyakorlása közben végzett tevékenységeket is megnézték, a jövőben a robotok és a Mesterséges Intelligencia alkalmazások minden nyolcadik munkahelyet át – (vagy inkább el?)vehetik az emberektől.

Ezzel szemben, azok a tanulmányok, amelyek nem a jövőt fürkészték, hanem az elmúlt két évtizedre visszatekintve az ipari robotok alkalmazásának munkaerőpiaci következményeit elemezték,

szögesen ellenkező megállapításra jutottak: a robotok eddig a teljes foglalkoztatásra semleges vagy enyhén pozitív hatással voltak.

Ráadásul, a mérleg másik serpenyőjét vizsgálva szinte minden kutató egyetért abban, hogy a robotok alkalmazása jelentősen hozzájárult a termelékenység növekedéséhez. Éves szinten közel ugyanolyan arányban, ahogyan a gőzgép segítette a termelékenység növekedését Nagy-Britanniában az első ipari forradalom idején. Abban is egyetértés mutatkozik, hogy még a robotikai jövőben is az emberek kezében maradnak azok a munkahelyi feladatok, amelyek kreatív intelligenciát (kritikai gondolkodást és innovatív problémamegoldást) és társadalmi intelligenciát (együttműködési készséget és kommunikációt) kívánnak meg.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nagyhuba1
2021. április 17. 19:18
Mezőgazdaságban már szinte vadászni kell a NORMÁLIS munkást horror órabérért,ezért szükséges a nagyon korszerű gépek beszerzése. Pl. 1 ha szőlő szüretelése jó teljesítménnyel 200-240 ezer Ft,az összes vele járó macerával.( emberek szállítása,bejelentése..stb) Ugyanez géppel max 4 óra (1 fő) kb 100- 110 ezer Ft. A gépi szüret ma már nem rosszabb mint a kézi.
crydog
2021. április 17. 10:51
Amíg az Ai nem "fejlődik" olyan szintre ami az Én-tudat meghatározásához szükséges - ami a mesterséges intelligencia fejlesztésében egyfajta mérföldkő - addig a robotika megmarad a programkódokat végrehajtó, rugalmatlan eszközként. Az emberi intelligencia alkalmazkodó készségével veteksző AI-től még fényévekre vagyunk. Ha pedig egyszer sikerül leprogramozni, akkor véleményem szerint az emberiség olyan hatalmat fog létrehozni, amit nem fog tudni kontrollálni..
Jack Reynor
2021. április 16. 21:51
Igaza van Cséfalvaynak. A rémisztgetés mindig szenzációhajhász, megvan a nézőközönsége, támogatója azok között, akik képtelenek 3-4-nél több tényező közötti kölcsönhatást végiggondolni.
Berecskereki
2021. április 16. 21:23
Cséfalvay Zoltánnal nem értek egyet a robottechnikával kapcsolatos elővezetésével. Az ipari forradalom példát is hibásnak tartom, mert tönkretette a mezőgazdaságot, a kisipart és az így felszabaduló létszám lett az olcsó munkaerő. Nem kell azonban olyan messze menni, csak megnézni a mezőgazdaság gépesítését és rögtön látjuk, hogy mekkora munkaerő felesleg lett. Az igaz, hogy más szektorok felszívták a felszabaduló munkaerőt, de ez távlatban nagy a valószínűséggel nem így lesz, ha széles körben elterjed a robottechnika alkalmazása. Máskülönben egyetértek, hogy a termelőeszközöket is meg kell adóztatni valamilyen formában. Például az is megtörténhet, hogy nem lehet majd költségként elszámolni az amortizációt. Végezetül, szerintem többletértéket csak munkával lehet elérni, és így a munkavégzés jelenti a többletjövedelmet. Ha nincs jövedelem, termékre sincs szükség, mert nincs amiből megvásárolják.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!