Az észak-írországi zavargások jelzik a határok fokozatos visszatérését Európában

„1989-ben a berlini fal lebontása egy új korszak szimbolikus pillanata volt. Eljött a nagybetűs Történelem vége: a horizontot végleg betöltötte a kapitalizmus, amitől azt vártuk, hogy végleg ledönti a falakat, és elhozza majd az emberiség számára a liberális demokrácia és a határok nélküli világ korszakát.

A zavargások mögött elsősorban azok a lojalisták (köztük paramilitáris csoportok) állnak, akik sérelmezik, hogy London fontosabbnak tartotta a Brexit végrehajtását, mint az unió egységét. A Brexit-megállapodásnak része az Észak-Írországi Protokoll, amelynek keretében határellenőrzéseket végeznek az Észak-Írország és Nagy-Britannia között húzódó Ír-tengeren, hogy az EU közös piacába érkező javakat ellenőrizhessék. A protokoll célja elkerülni, hogy határ húzódjon Észak-Írország és Írország között; előbbi ugyanis Nagy-Britanniával együtt elhagyta az EU-t, az utóbbi viszont tagja maradt.

Az észak-írországi konfliktus annak a globális ellentmondásnak a beszűrődése Európán belülre, hogy miközben a Föld legutolsó szeglete is bekapcsolódott a globális tőkeáramlásba, addig több határfal épült  az elmúlt harminc évben, mint előtte az emberiség történetében valaha. A világon jelenleg 10-ből 6 ember él olyan országban, amit fallal határoltak. 63 határfal van jelenleg a világon, ezeknek a száma 1989-ben mindössze 6 volt. Csak 2015-ben 14 falat építettek.”