Az ellenzéki pártok nem értik az „egyetemi modellváltás” lényegét

„Olybá tűnik, az ellenzéki pártok még mindig nem sejdítették meg, hogy a szépítő kifejezéssel »modellváltásnak« keresztelt intézkedés mit jelöl, s hogy milyen kihatásai lesznek az elkövetkező évtizedekben.

Máskülönben nem beszéltek volna az ún. »közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok« mai parlamenti vitája után tartott sajtótájékoztatójukon az »egyetemek privatizációjáról«, a Fidesz »gátlástalan hatalmi törekvéséről«, vagy – ami igen megmosolyogtató – arról, hogy a kormánypártok »félnek« a 2022-es választások eredményétől, s amiatt próbálják meg a »kádereiket elhelyezni« a felálló egyetemi kuratóriumokban.

Még mindig nem vettük elég komolyan, hogy az SZFE kancellárjának egykori ezredest neveztek ki, aki éppen úgy járt el az elmúlt hónapokban, mintha egy felbolydult kaszárnyát kellene megrendszabályoznia, ahogyan addig, míg a »kormányközeli sajtón« az újságírás szabályait követeljük, nem fogjuk megérteni a »terrorsajtó« NER-ben betöltött szerepét sem. Szintúgy nem vezet eredményre, ha mindent a »korrupció« általános kategóriája alá sorolunk. Legfeljebb csak azt érjük el vele, hogy egy sokadlagos jelentőségű probléma unt hangsúlyozásával elvétjük a lényeget.

Az ellenzéki pártoknak éppen ideje lenne feleszmélniük, hogy a most zajló folyamatokat – amelyeknek a parlament csak bábszínháza – még akkor sem fordíthatják vissza, ha a véletlennek és a tehetetlenségi erőnek köszönhetően valamikor kormányra jutnak, és csakugyan akarnák.

Másra van immár szükség.

Az elmúlt hónapok és esztendők diáktüntetői, mozgalmárai és egyetemfoglalói a tanítómestereink: Pécsett, Szegeden, Budapesten… és másutt.

Az ő gyakorlataik és érzékenységük az eljövendő egyetemünk ígérete.

Ami elbukottnak látszik, majd újra felemelkedik.”