A „felcsúti per”: elképzelés és jogi korlátok

„Közeleg 2022 tavasza, amelynek egyik meghatározó politikai eseménye a magyar országgyűlési választás lesz. A média a kormánypárt és az ellenzéki összefogás közötti ütközetektől hangos. Ennek egyik felkapott eleme napjainkban Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnökének elképzelése, az úgynevezett »felcsúti per«, amelynek keretein belül szeretné elszámoltatni az Fidesz-KDNP tagjait, illetve minden, a kormánypárttal összefüggésbe hozható vagy azzal szimpatizáló személyeket. Célja egy »új rendszerváltás«. A perrel kapcsolatban ugyanakkor jelenleg nincs egységes állásfoglalás az ellenzéki összefogás pártjai között.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke és miniszterelnök-jelöltje a 2022-es magyar országgyűlési választásokhoz – és az azt megelőző ellenzéki elnökválasztáshoz – közeledve bemutatta társaival, dr. Szigeti Flóra jogásszal és Ilyés Márton közgazdásszal az »Új Magyarország« elnevezésű programját, amelyben lefektetik elképzeléseiket Magyarország jövőjét illetően egy esetleges választási győzelem esetében. Ennek megvalósulási időkerete a kormányzás első 3, 30 és 300 napja lenne.

A tervezet nem az Ellenzéki Összefogás közös programja, hanem a Momentum Mozgalom elgondolásait képviseli, a többi ellenzéki párt egyelőre nem hozott nyilvánosságra hasonló tervezetet. Elvileg idén őszre várható egy közös program elkészítése is, amely azon megállapodáson nyugszik, hogy együtt fognak a terveken dolgozni az ellenzéki pártok és egyikük sem fog egyénileg döntéseket hozni vagy saját állásfoglalás mellett kiállni, csak és kizárólag a közösen egyeztetett programot tekintik elfogadottnak. Amíg viszont ez nem jön létre, addig minden, az Ellenzéki Összefogásban részt vevő párt olyan tervekkel állhat elő, illetve kampányolhat, amivel akar.

Az »Új rendszerváltás« program

A Momentum Mozgalom programjában kiemelkedik az »Új rendszerváltás« program, amely az alábbi ígéretekből áll:

1. politikusok jogi és politikai felelősségre vonása
2. Korrupcióellenes Ügyészség létrehozása (nyomravezetői díj azoknak, akik információkat szolgáltatnak be, büntetőjogi felelősségre vonás,)
3. nyilvános parlamenti meghallgatások, amelybe a politikusokat erőszakkal (akár rendőrök által vezettetik a helyszínre)
4. vagyonosodási eljárás intézménye, azaz, aki nem tudja igazolni, hogy milyen jogalap által jutott pénzhez, attól el kell venni
5. Oligarcha-adó bevezetése
6. alapítványok átellenőrzése
7. különféle cégek vizsgálata

A »felcsúti per« és a Korrupcióellenes Ügyészség

A »felcsúti per« kapcsán a Momentum Mozgalom tervei között szerepel magyar kormánypárti, de akár ellenzéki politikusok, illetve politikusokhoz köthető szermélyek bíróság elé állítása. Emellett azon újságírok eltiltása a foglalkozásuk gyakorlásától, akiket propagandistának ítélnek. További céljuk dr. Polt Péter legfőbb ügyész elmozdítása, főbb hivatali vezetők leváltása és egy úgynevezett Korrupcióellenes Ügyészség létrehozása a felelősségre vonás hatékonysága és függetlensége érdekében.

A »felcsúti per« Fekete-Győr András szerint a magyar történelem legnagyobb és legfontosabb pere lesz, amelyben a jelenlegi kormány tagjait és a velük kapcsolatban álló személyeket szeretnék bíróság elé állítani. A végleges listán szereplők neveit még a Momentum Mozgalom sem tudja pontosan, de már  belekezdtek a bizonyítékok gyűjtésébe. Az információk beszerzését és a feljelentés megtételét nem ügyészek, hanem a szervezeten kívüli jogászok, közgazdászok, oknyomozó újságírók, illetve »árnyékügyészek« fogják végezni.

A rendes bíróságokat akarják felruházni olyan jogkörrel, amellyel kikényszeríthetik az ügyészségből a vádemelést. Ez amiatt nem kivitelezhető, mert a bíróságok mindenkori funkciója a vád alapján indult eljárásban történő ítélethozatal és nem azt megítélni, hogy a vádemelésnek helye van-e. A vádiratokat a 2022-es magyar országgyűlési választásokig tervezik elkészíteni, mert egy esetleges választási győzelem esetén, a »felcsúti pert« a kormányzás első napjaiban tervezik elindítani. Azonban a körülmények nem fogják lehetővé tenni a Korrupcióellenes Ügyészség felállítását, ugyanis a választások utáni esetleges győzelmet követően az új kormány megalakulásáig az előző kormány gyakorolja a hatalmat, amelyet ügyvezető kormányzásnak nevezünk.

Emellett a  jelenlegi kormánypárti politikusok tekintetében a felelősségre vonás ütközne a fennálló mentelmi jogukkal, ugyanis csak akkor vonhatják őket büntetőjogi felelősségre, amennyiben  a 2022-es magyar országgyűlési választásokon nem kerülnek be az Országgyűlésbe és nem szereznek mentelmi jogot. Azonban, ha bekerülnek, akkor mentelmi joggal fognak rendelkezni, amelynek felfüggesztéséhez az Országgyűlés kétharmados többsége szükséges. Emellett a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a hatályos jogszabályok szerint, a vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az Ellenzéki Összefogás esetleges győzelme esetén, amennyiben nem szereznek kétharmados többséget, akkor ezeket az elképzeléseiket nem fogják tudni kivitelezni.

Egy újfajta ügyészség létrehozása ezen túlmenően jogalkotást igényel, mind feladatrendszere, mind a tagok kinevezése, mind a szervezeti struktúra szabályozottságot követel meg, amely kétharmados törvényhozás nélkül nem valósítható meg. Fekete-Győr András akképpen nyilatkozott, hogy az így felálló Korrupcióellenes Ügyészség felállítása a Kormány hatáskörébe tartozó döntés lenne. Tekintettel arra, hogy az ügyészség alapvető szabályait az Alaptörvény fekteti le, így kérdéses, hogy az elképzelt szervezet ebben a formában illeszkedne-e a meglévő jogrendszeri keretek közé. A szkepticizmusnak táptalajt adhat az is, hogy az ügyészségről szóló törvény határozottan úgy rendelkezik, hogy az ügyészség független, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos szervezet.

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész elmozdítása

A Momentum Mozgalom programjában szerepel dr. Polt Péter legfőbb ügyész nemcsak hivatalból történő elmozdítása, hanem büntetőjogi felelősségre vonása is. A legfőbb ügyészt az országgyűlési képviselőkkel megegyező mentelmi joga csak tisztsége idejének betöltése alatt illeti meg, így a felelősségre vonásához vagy a tisztségének megszűnése, vagy mentelmi jogának felfüggesztése szükséges. A legfőbb ügyészt az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával választják meg. Ezt követően kerül kinevezésre a köztársasági elnök által, ez pedig előrevetíti egy a Fekete-Győr András által elképzelt tempójú felelősségre vonás ilyen módon történő kivitelezhetetlenségét. A mentelmi jog felfüggesztése az országgyűlésről szóló törvény értelmében a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata alapján lehetséges, amelynek gördülékenysége egy kormányváltást követő időszakban kérdéses lehet.

Mi a helyzet az újságírókkal?

Az elszámoltatásokkal kapcsolatban a Momentum vezetője eltiltaná a foglalkozásuk gyakorlásától azokat az újságírókat, akiket propagandistának vélnek. A propaganda pontos fogalmát nehéz meghatározni, ugyanis nemcsak az emberek véleményének a befolyásolását jelenti, hanem egy termék, sport, vagy szemlélet (felfogás) népszerűsítésére is szolgál. Politikai szempontból, a propagandát, mint eszközt, nemcsak a jobboldali politikusok használják, hanem a baloldaliak is. Amennyiben Fekete-Győr András ezt alkalmazni szeretné, kérdéses ennek a kifejezésnek a jogszabályi szinten történő megjelenése. Amennyiben bekerülne a Büntető Törvénykönyvbe, akkor fennállna annak a lehetősége, hogy bárkit hasonló vádak alapján időlegesen vagy végérvényesen el lehet tiltani foglalkozása gyakorlásától. 

A köztársasági elnök nép általi közvetlen megválasztása

Említésre került a köztársasági elnök közvetlenül a nép által történő megválasztása is, amellyel Magyarország parlamentáris kormányformájába félprezidenciális elemek kerülnének. Ez azt jelentené, hogy a köztársasági elnök a jelenleginél sokkal erősebb legitimitással rendelkezne, ez pedig új színezetet hozna az államfő és a kormányfő közötti erőegyensúlyba.

A Momentum Mozgalom elképzelései sok szempontból ambíciózus kijelentéseket tartalmaznak, amelyek gyakorlati megvalósítása kérdéses, ugyanis a legtöbb elképzelésükhöz a magyar Országgyűlésben kétharmados többség szükséges. Az pedig, hogy mindez milyen eredményekkel járhat a magyar politikai- és jogrendszerre nézve, egyelőre megjósolhatatlan.”