A baloldal régi-új fegyvere: a rasszizmus

„Kétségkívül nehéz helyzetben van a magyar baloldal, s ez mindannyiunkra kihat, politikai preferenciáktól függetlenül, hiszen jobb lenne olyan országban élni, ahol a politikai alternatívát nem a kergemarha-kórral fűszerezett nemzetiszocialista és militáns újbaloldal turmixa adja.

A magát demokratikusnak nevező ellenzék legnépszerűbb pártja masszív cigányozással, a romák elleni tudatos gyűlöletkeltéssel alapozta meg ismertségét, közben olykor zsidóztak is, hátha arra is van igény. Talán ezt irigyelték meg a háziversenyen társaik, amikor arra jutottak, hogy politikájuk meghatározó motívumává emelik a rasszista hergelést.

A közismert vakcinarasszista kampányt most egy szerencsére nem ahhoz hasonlóan életveszélyes, ám hasonlóan buta attak követi: a komoly nemzetközi elismerésekkel és mért eredményekkel rendelkező kínai Fudan Egyetem budapesti campusa ellen indult offenzíva. Az ellenzék politikusainak érvei effélék: kínai, tehát gyanús. Kínai, tehát veszélyes.

Azonban a Fudan elleni hangulatkeltés nehéztüzérsége nem Kínáról szól. Sokan úgy vélték, a rendkívül különböző ellenzéki erőket egy dolog abroncsolja össze: az Orbán elleni gyűlölet és az őszinte hit, hogy a jelenlegi kormánynál „bármi” jobb. A keleti vakcinák elleni, életet veszélyeztető offenzíva, majd a Távol-Keletről érkező elit egyetem elleni kampány azt mutatja, hogy a „bármibe” a masszív rasszizmus is belefér.

Eszerint tehát – Rawls kifejezésével szólva – „az átfedésből építkező egyetértés” egyik alapja, hogyha az egyik kicsit zöldebb is, míg a másik inkább nyilasbarna, a harmadik pedig vörös, az idegengyűlölet közös alap. Ha van kudarca a térvesztésétől oly melankolikus és sokszor irracionális magyar értelmiség egykor példaadó figuráinak, akkor az, hogy mindezt nemhogy szótlanul nézték, de egyenesen szorgalmazták”.