Bal, jobb – a múltban menetel a magyar

„Mindig felkapom a fejem, amikor valaki a mai magyar »baloldal« erényeiről, vagy annak bűneiről beszél. Nézem a baloldalnak szánt kritika címzettjeit vagy az állítólagos baloldali értékeket védő személyiségeket, de egyiket sem tudom társítani sem a filozófiai, sem pedig a történelmi tudatban élő baloldal jelenségével. Amit ma Magyarországon baloldalnak hívunk, valójában egy ideo­lógiai értékrenddel és szociális tudattal nem rendelkező haszonelvű összefogás. Ennek fő vezérlőelve nem is a hatalomvágy, amely néha együttműködésre serkent ellentétes nézeteket valló politikai mozgalmakat.

Erkölcsi vagy ideológiai tartalommal nem rendelkező csoportokat csak egyetlen közös végcél tud összekovácsolni: az anyagi haszonlesés, egy minden közérdeket felülíró kapzsiság. Emlékezzünk csak vissza a Keresztapában mit mond Don Corleone: a belharc rossz a biznisznek.A magyar ellenzéki összefogást tehát hibásan hívjuk baloldalnak, semmiféle őszinte szociális érzület vagy társadalmi felemelkedés víziója nem tartja össze ezt a politikai uniót. A fő összetartó erő inkább egyfajta emelkedett frusztráció, amely abból ered, hogy egyes csoportok már egy évtizede nem elégíthetik ki mohó ösztöneiket az ország javaival.”