Az Ezüst Medve-díjas Kizlinger Lilla interjúja

Valaha érdekelt a Berlini filmfesztivál. Néhány izgalmas tehetségű rendező alkotása megnézésre is érdemes volt. A 2010 utáni időben azonban az öncélú formalizmus, a valós problémák felnagyobbított álproblémákkal való felcserélése a rendezvényt a nagyobb közönség számára értéktelenné tette. Ez a seregszemle, több másikhoz hasonlóan így vált egy szűk körű, az extremitásokra fogékony vékony réteg belügyének. Sajnos a változásban a magyar benevezettek produktumai élen jártak azzal, hogy még az újdonságok után érdeklődő, szélesebb értelmiségi közönségtől is elforduló, intellektuális kihívás helyett meghökkentést, a katarzis helyett viszolygást keltő alkotások benevezésével. Fliegauf Bence alkotásai több értékelés szerin nehezen adják meg magukat. Én két rendezését láttam, ígéretes tehetségnek tartom őt. Várom, hogy mikor rukkol ki egy olyan kiforrott alkotással, ami túlnő a meghökkentésen és a viszolygás keltésen és többszöri megnézésre is érdemes. A díjazott színésznő Indexbeli megnyilvánulása szerintem nem tartalmazott olyan elemeket, amelyre pro vagy kontra bármelyik politikai oldal híveinek reflektálnia kellene. Sajnos az SZFE ügy miatt, különösen a balliberális oldallal egyet nem értő, ennek ellenére szakmailag is elismert művészek földönfutóvá tételének kilátásba helyezése és más, az SZFE jelenlegi balliberális egyenirányításának színesítésével egyetértők durva fenyegetései váltották ki a szélesebb közönség fésületlen megnyilvánulásait. Az egzisztenciális és bántalmazásra utaló fenyegetésre az ingerült reagálás a törvényszerű válasz a fenyegetettek és a velük egyetértők részéről.

Valamikor 2001-ben vagy 2002-ben lehetett. Akkor jegyeztem meg a nevét. Már akkor jót röhögtem rajta: azon a héten, amikor az újságot olvastam, Janisch Attila új filmjére 6 azaz hat darab fizető néző volt kíváncsi. Akkor csúszhatott valami végleg félre.

"Ezüst medve díjas"... Ez érvelési hiba, Argimentum ad verecundiam. Attól, hogy színészi díjet kapott -amikkel rendszerint amúgy is ellátják egymást, s aztán körbehivatkoznak egymásra mint tekintélyre-, nem fog érteni sem az iskolavezetéshez, sem a politikához. Egyébként osztok még díjakat: Hadházy - Arany lófasz díjas színész Kunhalmi - Vaskapu pardon, vas ajtó díjas Jakab - pedig hírneves Párizsi bronz kettőskereszt hashtag fokozatát kapta.

A minden tekintély lerombolásáról papoló és 24 órában provokatív, gúnyos és magán kívül mindenkit lenézéssel kezelő ballib oldal milyen érzékeny tud lenni ha valaki beleköt? Ki érti ezt a kettős mércét? Mi ez a pszichés állapot, amikor egy film főhősének képzeli magát az ilyen, aki halált megvető bátorsággal fellép a hatalom ellen, és közben nem érzékeli azt a valóságot, ahol semmiféle bátorság nem kell ahhoz hogy valaki ballib legyen? Ma minden sablonokban gondolkodó, könnyen izgatható és hergelhető, kisebbrendűségi komplexusokkal terhelt birka baloldali, aki kéjes örömmel nézi ahogy hatalma van jelentgetni másokat a közösségi médiában? A mai baloldali beáll tízezrediknak a sorba és jelentget, hashtag akciókban vesz részt minden nap aminek célja az ellenvéleményt megfogalmazó akárkik KITÖRLÉSE a világ vérkertingéséből, a mai baloldali tobzódik abban hogy hatalmában áll bárkinek ártani, ötnkretenni, kirúgatni, betiltani - - és közben a mai baloldali magát tiszta lelkű hősnek hiszi, és ha eszébe is jut hogy 24 órában fasisztaként üldözi a célcsoportjait, azt hiszi egy jobb világot épít, és a cél szentesíti az eszközt.