Rettenetes jelöltek

„Hogy rettenetes jelöltekben bővelkedik a Nobel-békedíj százhúsz esztendős története, az nem titok.  Itt van mindjárt két diktátor, akik szépen megférnek a jelöltek listáján, pedig a valóságban talán jobban gyűlölték egymást, mint a BLM mozgalmárok és a trumpista szavazók.

A rémalakok közül Benito Mussolini kapott elsőként jelölést. Az olasz fasiszta vezért 1935-ben javasolták az elismerésre, ugyanabban az évben, amikor ő a maga részéről rárontott Etiópiára.

Mussolinit ketten, vélhetően egymástól függetlenül jelölték. Az egyik ajánlólevél egy német jogászprofesszortól származik, a másik egy francia professzortól. Van azonban egy kis baki ezzel a két kandidálással: a leveleknek az elmúlt évtizedekben lába kélt. Az ilyen dokumentumokat a Nobel Intézet levéltárában őrzik, de bárki bárhol is kereste a Mussolinit jelölő iratokat, nem találta. És ez a tény egyúttal azt is jelenti, hogy hibás lehet a Nobel-békedíj jelöltjeinek listája. Elképzelhető, hogy a Duce csak véletlenül került rá...

Egészen bizonyos azonban, hogy a XX. század másik borzalmas zsarnoka, Joszif Visszarionovics Sztálin teljes joggal szerepel a jelöltlistán. Nem is egyszer. A vörös cárt két alkalommal is jelölték. De legyünk nyugodtak, egyik esetben sem kapta meg a díjat.”