„Az alapozás olyan cselekvés, ami meghatározza a felépítmény sorsát. Ezért nem mindegy, hogyan csináljuk. Tételmondat, és mivel az ellenzék skandálta, közös kiindulópont is lehetne: a kultúra nemzeti alap.
Vizsgáljuk meg fogalmanként!
Kultúra: amit tudunk, amiben hiszünk, ahogyan látunk. A művészetek és a tudományok mellett összetartozik a hitélettől a sportig, a gasztronómiától a divatig minden, ami eligazít bennünket az életproblémáinkban, és ami megtart embernek. Csak az embernek van kultúrája.
Nemzeti: esetünkben azt jelenti, hogy van valamink, ami megkülönböztet minket a világ többi részétől. Olyan másság, ami érték, tehát védendő. Annak lenni, ami vagy: érték. Magyarnak lenni érték.
Alap: vagyis nem (ön)cél, hanem fundamentum. Rá építjük a házat, hazát. Nagyon nem mindegy, hogy milyen az alap. Ha futóhomok, vékony jég, iszamos mocsár, akkor belevészünk. Kősziklának kell lennie. Ez többezer éves parancsolat, nincs okunk kételkedni benne, az időpróbát kiállta.
Amikor azt mondod, azt mondom, hogy a kultúra nemzeti alap, akkor azt mondjuk, hogy a kultúra mindenkié.
Amikor azt mondod, azt mondom, hogy a kultúra nemzeti alap, akkor azt mondjuk, hogy a jövőt anyanyelvünkön alakítjuk.
Amikor azt mondod, azt mondom, hogy a kultúra nemzeti alap, akkor tehát azt mondjuk, hogy magyarnak lenni jó.”