A hely adja magát, hogy a hatalom építészeti megfogalmazása helyett a tudás jelképe legyen

„Január elején az MCC nyílt közbeszerzési pályázati felhívást tett közzé a központi épületének megtervezésére. Hogy lett a pályázatokat elbíráló bizottság társelnöke?

Hagyományőrző polgárok összefogásának köszönhetően kollégáimmal már évtizedek óta dolgozunk a Klebelsberg-kastély megmentésén, az épületegyüttes építészeti tervezésén, működtetésén. Hozzáállásunkból, munkánkból egyértelműen látszik a kultúra iránti elkötelezettségünk és értékrendünk. Korábban, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökeként, illetve a Nemzetközi Építész Szövetség elnökségi tagjaként rengeteg hazai és külföldi tervpályázatnak voltam a zsűritagja. A megbízóim szerint kellő tapasztalattal és háttértudással rendelkezem ahhoz, hogy egy ilyen nagy jelentőségű kulturális beruházást Budapest kiemelt pontján miként kell kezelni, hogyan lehet véghez vinni.

Miért van szükség új épületekre? A jelenlegiek némi átalakítás után vajon nem tudnák betölteni azt a funkciót, amire most új pályázatot írt ki az MCC?

Ezt a kérdést máshonnan közelíteném meg. Az építészeknek egy épület esetén a funkcióból, a szervezetből és a formából kell kiindulniuk. A Balassi Intézet kockatömbje egy félkatonai, önkényuralmi épület, befelé forduló, erődítményszerű építmény. Zártságával, lőrésszerű ablakaival távol tartja az érdeklődőket s igyekszik kizárni a külvilágot. Egy ilyen belső térben megváltozik az emberek viselkedése, és kapcsolattartásuk formája is. A lapos tetős, jelenleg kollégiumként funkcionáló épület lényegesen gyengébb minőségű anyagokból készült és építészetileg is elüt a Pázmándi Margit által tervezett, nagyon feszes, a kor szimbólumrendszerét teljesen lekövető építészeti megfogalmazástól. Ráadásul ez a kollégiumi épület szerkezetileg is elavult.

A lebontásra váró két épület semmiképpen sem azt a filozófiát sugallja, amire a hely predesztinálná. Az új épületegyüttesnek az építészet 21. századi nyelvén és jelrendszerén keresztül a nyitottságot és a befogadást kell hirdetnie.

Egy hívogató, a tudásra vágyó fiatalok számára vonzó, a közösséget integráló épületnek kell létrejönnie. Mivel a jelenlegiek nem ilyenek, ezért indokolt a meglévő épületek funkció- és építészeti szemléletváltása.

Nem tart attól, hogy sokan sajnálni fogják a lebontásra kerülő munkásőrségi épületeket, s esetleg szakmai hadjáratot indítanak majd a megmentésük érdekében?

A Budai Vár esetében is láttunk már ilyen hecckampányt. S bár mindegyik oldal szinte vég nélkül tudja sorolni az álláspontját alátámasztó szakmai indokokat, be kell látni, hogy a fennmaradás melletti érvek ebben az esetben megalapozatlanok. A Svábhegy felől ez az óriási kockatömb nagyon kirí a térből. A Gellérthegy városrészt és a Citadellát – ami az osztrák önkényuralom máig fájdalmas jelképe – ideje lenne egyszer és mindenkorra rendbe tenni. A Gellért-hegy nyugati lába a korábbi megközelíthetetlensége után most nagyon frekventált hely lett. Ha végigjárjuk a hegy déli oldalával együtt, akkor láthatjuk, hogy a kicsit lazább, kertvárosias környezetben több fontos oktatási intézmény is található a Kertészeti Egyetemtől a Szent Margit és a Ciszterci Szent Imre Gimnáziumon, valamint az Eötvös Kollégiumon át egészen a Műegyetemig. A Ménesi úton pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működik. A hely adja magát, hogy a hatalom építészeti megfogalmazása helyett a tudás jelképe legyen.

Melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyeknek meg kell felelniük a pályaműveknek?

A fennállásának idén negyedszázados évfordulóját ünneplő Mathias Corvinus Collegium a közbeszerzési felhívásában meglehetősen részletesen meghatározta, hogy mit vár el az új központi épülettől. Az MCC a klebelsbergi Collegium Hungaricumok egyfajta továbbvitele, folytatása budapesti központtal, tízezer diákkal. Tehát az új épületnek egy egyetemi kampuszhoz hasonlónak kell lennie: életformát és tudásszemléletet kell tükröznie, de nemcsak a felsőoktatásban tanulók számára. A pályázó építészek feladata, hogy ezt az elvárást lefordítsák az építészet nyelvére és jelrendszerére, s megtalálják azt a térformát, amely ennek a lehető legjobban megfelel.

Az ökológiai szempontok érvényesítését mennyire veszi majd figyelembe a bírálóbizottság?

Ez megkerülhetetlen kérdés és alapvető elvárás – már csak az épületekre érvényes jogszabályok miatt is.

A tervezett épület fenntarthatóságára, emissziós és energiahatékonysági tulajdonságaira külön is ki kell térniük a pályázóknak.

Egy épület klimatikus hatását leginkább az építészet eszközeivel lehet kezelni – tehát nem feltétlenül mindig a gépészet adja a legjobb megoldást.

Egy ilyen pályázat milyen lehetőséget jelent a szakma számára?

Kimondottan örülök annak, hogy ez a pályázat a tervező kiválasztására is alkalmas – még ha ez nem is lesz könnyű feladat. Nagyon jó építészeti megközelítésekre és frappáns megoldásokra számítunk, hiszen az épület frekventált helyen valósulhat meg, egy kisebb tér, csomópont kialakításával. A beavatkozás volumene jelentős, építészetileg a Citadelláéval érhet fel. Ez egy olyan hatalmas léptékű beruházás egy olyan fontos helyszínen, amely méltó kihívást jelent egy építésznek vagy építészirodának. Maradandó nyomot hagy maga után, aki eltalálja a legideálisabb megoldást – arról nem is beszélve, hogy épülete meghatározó jelentőséggel bír majd a következő évtizedekben a magyar ifjúság számára.”