Kérdés, hogy ilyen kérelmezéssel milyen mértékben, milyen feltételek esetén tudnak élni a szülők.
„Az alapvető jogok biztosa szülői panaszbeadványok nyomán átfogóan vizsgálta az iskolakezdés elhalasztásának kérelmezésével kapcsolatos eljárásrendet, az annak gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket úgy alapjogi, mint gyermekjogi oldalról. Dr. Kozma Ákos ombudsman jelentésében az eljárásrend bevezetésének módja, annak közvetett és közvetlen hatásai, a jogi szabályozás bizonytalanságai, valamint az Oktatási Hivatal és a szakértői bizottságok eljárása kapcsán is visszásságokat tárt fel, és ajánlásokat fogalmazott meg a szaktárca irányába.
Az iskolaérettséggel összefüggésben a tankötelezettség megkezdésének elhalasztására vonatkozó eljárási szabályok módosítása kapcsán közel negyven szülői panaszbeadvány érkezett az alapvető jogok biztosához. Az ombudsman az egyedi ügyeket egy eljárásban egyesítve, a tankötelezettség megállapításának új rendelkezéseire vonatkozó eljárásrenddel összefüggésben átfogó vizsgálatot indított. Az alapvető jogok biztosa rámutatott arra, hogy a 2020. január 1-jei hatálybalépéshez képest a tankötelezettség alóli felmentés részletes szabályait meghatározó jogszabályokat a jogalkotó rendkívül későn, csak 2019 novemberében, illetve 2019 decemberében hirdette ki. Ugyancsak nem mérte fel azt, hogy a szabályok alkalmazásához szükséges feltételek minden érintettnél rendelkezésre állnak-e.
Az új jogszabályi rendelkezések alapján a szülőknek megvan a gyermekük tankötelezettsége alóli felmentésének kezdeményezésére vonatkozó jogosultsága, kérdés azonban, hogy az ilyen kérelmezéssel milyen mértékben, milyen feltételek esetén tudnak élni a szülők. Az alapvető jogok biztosa vizsgálta az eljárásra kijelölt központi szerv, az Oktatási Hivatal tankötelezettség alóli felmentéssel kapcsolatos gyakorlatát. A jelentésben megállapította, hogy a Hivatalnál a szervezet egészét tekintve az új hatáskör gyakorlásához a szükséges személyi alapfeltételek rendelkezésre álltak. Az ombudsman a kirendelt szakértő vizsgálatáról készült szakvélemények ismertetésével kapcsolatosan üdvözli az Oktatási Hivatal szándékát, miszerint a jövőre nézve meg kívánják teremteni a technikai feltételét annak, hogy a szülők – külön kérés nélkül is – kapjanak egy példányt a szakvéleményből. A hatósági eljárásban kirendelt szakértő eljárása kapcsán az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a szakértői bizottságok a kirendeléseket alapvetően az előírt határidőben teljesítették. Több bizottságnál azonban nem álltak rendelkezésre a szükséges feltételek, ezért ott átirányított munkaerővel, túlórában dolgoztak. A vizsgált megyékben a leterheltségben komoly eltérés volt.
A Hivatal tájékoztatása szerint a kérelmet űrlap formájában kitöltve, elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy azt kinyomtatva, postai úton lehetett beküldeni. Az alapvető jogok biztosa szerint azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez a benyújtási korlátozás nemcsak a hatályos törvényi szabályozással ellentétes, hanem alapjogi aggályokat is felvet. A jelentés további eljárási problémákra is felhívta a figyelmet, így arra, hogy a Hivatal a kisebb számban előforduló téves kirendeléseket »jogosultság átadással« oldotta meg, ami a garanciális törvényi rendelkezésekkel nem egyeztethető össze.
Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, hogy tekintse át a szakértői bizottságok eljárására vonatkozó szabályozást, illetve biztosítsa azt, hogy a tankötelezettség megkezdését akadályozó változás esetén a felmentési kérelem a megállapított határidőn túl is benyújtható lehessen. Felkérte a minisztert arra is, hogy átfogó felmérés keretében vizsgálják a 2020/2021-es tanév első osztályosaival kapcsolatos iskolai tapasztalatokat és azok eredményéről adjon tájékoztatást. Az alapvető jogok biztosa kérte azt is, hogy a szakértői bizottságok valamennyi feladatának ellátásához a szükséges feltételrendszert biztosítsák. Az iskolakezdéssel érintett szülők számára pedig közérthető, hozzáférhető hagyományos és online tájékoztató anyagok segítségével biztosítsák a megfelelő tájékozódást a jogaikról, lehetőségeikről, az eljárás menetéről és elemeiről. Az ombudsman végül kezdeményezte az Oktatási Hivatal elnökénél, hogy a hatósági eljárás során a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítsa a szakvélemények megismerését.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A háború, a brüsszeli szankciós politika és az energiaválság legyengítették Európa gazdaságát.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította a magyar miniszterelnököt a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált. Szilvay Gergely írása.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A pártpolitikai uszítások kereszttüzébe került gyermekek, fiatalok és a gyermekvédelem hivatását vállalók állandó belső és külső feszültségeknek vannak kitéve, folyamatos szorongást élnek át.
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Úgy látszik, Szerbiában továbbra sem lesz színes forradalom.
