Sok sebből vérzik a Makovecz-féle „megatemplom” terve

2021. január 06. 17:44

Nem a barokk korban vagyunk.

2021. január 06. 17:44
Gégény István
SzemLélek

„Hol építsünk grandiózus templomot Budapesten?

A rövid válasz: sehol. Már csak azért se, mert nem a barokk korban vagyunk: a gazdaságosság mellett a szerénység, egyszerűség evangéliumi elvei is arra vezetnek – a kereszténység alapvető küldetése mellett –, hogy egy új templom ne pazar, pompás, megalomán építészeti műremek, hanem elsősorban és főként az imádság háza legyen.

De játszunk el képzeletben azzal, hogy valós igény mutatkozik egy ilyen épület iránt, és nem csupán politikailag dedikált forrás (napjainkban ez egyenlő a kiapadhatatlan közpénzfolyammal), hanem tényleges adottságok állnak rendelkezésre! Ha így lenne, akkor is egészen biztosan nem az eredetileg megálmodott XII. kerületi Apor Vilmos téren lenne a helye egy ilyen templomnak. A prózai ok nyilvánvaló: épp ott áll egy vallási épület, a Keresztelő Szent Jánosról nevezett, közismertebb nevén felső-krisztinavárosi római katolikus templom. De hát Makovecz Imre ahhoz a kerülethez kötődik, s mint az előbbi költői kérdés rámutatott, ez az épület aligha Istenre hivatott fókuszálni. Még így is marad mozgástér: a Normafa például adná magát, hiszen néhány kápolnán kívül nincs misézőhely a környéken. Igény itt se nagyon lenne rá, de kétségkívül adódhatna térszervező képessége és közösségi vonzereje egy »hegyre épült« szakrális épületnek.

Összességében minden leendő templomépítő jól teszi, ha átolvassa, végigelmélkedni Mircea Eliade román származású vallástörténész A szent és a profán című könyvét (legalább az első fejezetet, ami a szakrális térről szól). A szerző részletesen bemutatja művében a templomok társadalmi hatását, kultúrát befolyásoló, sőt, az adott település további fejlődését determináló képességét. Ez egyben küldetés is, amelyet egy új templomépület elhelyezésénél nem csupán érdemes, sokkal inkább kötelező számításba venni.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 163 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Welszibard
2021. január 09. 12:12
A templomépítészet terén is van létjogosultsága a modern nemzeti romantikának. Azért ez mégsem a Rajk László féle Lehel téri - teljesen diszfunkcionális - piac, ami egy gyenge Hundertwasser utánzat, milliárdikért. Makovecz templomtervére mindent lehet mondani csak nem azt, hogy Gaudi replika. A finnországi Tampere híres katedrálisának megépítése annak idején szintén botránykőnek számított, különösen Hugo Simberg modern szimbolista freskóival. Ma erre büszke a finn nemzeti öntudat és a világ a csodájára jár. A Kós Károly féle nemzeti szecesszió is komoly ellenérzéseket váltott ki a tradicionalisták között amikor Zebegényben megépült a templom. Az sem szokványos. Én Makovecz építményét továbbra is Nemzeti Panteonként fogom fel, egy olyan szent helyként, melyben benne van az egész magyar szakrális múlt a pogányságtól a kereszténységig. Ezt megítélni csak egyetlen felekezet (főleg a katolikus) szemszögéből nagyon nagy szűkkeblűség. Engem reformátusként nem zavar egy ilyen ökumenikus szent hely (azzal egyetértek, hogy a "kárhozottakat" maga Makovecz is kivette a koncepciójából). Továbbra is a Citadellán tudnám elképzelni, ahol már a 30-as években is terveztek egy Nemzeti Panteont, csak a háború ezt megakadályozta. Támogatom a megépítését, ha kell, anyagilag is. Az ízig-vérig magyar Csontváry-Kosztka Tivadar vizionárius festő méltó építész utódjának és rokonának tartom Makoveczet.
ami személyes
2021. január 07. 11:48
ff
ami személyes
2021. január 07. 11:46
Van itt anarchia
néhai Ch.Pilot
2021. január 07. 11:05
A Sátán magyarországi nagykövete, Gégény Isti megszólalt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!