Mire elég egy év?

„Épp ma egy éve adtam át a Jobbik elnöki székét Jakab Péternek. Az új elnök első intézkedéseként – sokak meglepetésére - brutális kirúgási hullámot vezényelt le. Ennek hatására a párt által az önkormányzati választáson elért, és utána az elnökségem végéig megtartott 10-12 %-os támogatottság a 6-8%-os sávba zuhant be. Mára ott tart a folyamat, hogy félő, hogy a választásokig a parlamentbe jutási küszöb alá is besodródik a párt.

A választási ígéretek alapján ez persze nem volt előre látható. Elhangzott, hogy erősödni fog a közösség, nem lesz összefogás már leszerepelt, sikertelenül kormányzó erőkkel, az pedig nem hangzott el, de mindenki számára természetes volt, hogy kereszténygyalázás sem lesz. A pandémia kapcsán ráadásul a Jobbik jelenlegi, teljesen követhetetlen kommunikációja elbizonytalanítja az embereket, és csökkenti az oltási hajlandóságot, ezzel is veszélybe sodorva a munkahelyeket, vállalkozásokat, az emberek megélhetését, egészségét és életét.

Nyilván a jelenlegi Jobbik vezetősége úgy tekint az elmúlt egy évre, mint egy sikertörténetre (anyagilag kétségtelenül megérte nekik), de szerintem legbelül ők is tudják, hogy az egy éves uralkodásukat valójában a teljes leépülés és kiüresedés jellemezte. Hamis számokkal hitegetik magukat és a szűk tagságot, de az önbecsapás nem sok jóra fog vezetni...

Sajnálom, hogy sokak álma a Jobbikkal együtt süllyedt el, de bízom benne, hogy hamarosan újra feltűnik egy tisztességesen dolgozó és politizáló jobbközép párt, ami képviseli azokat az értékeket, amit a Jobbik mostanra teljesen levetkőzött magáról.”