A világ pénzét követeli Oroszország a Google-től
Akkora bírságot szabtak ki az amerikai cégre, ami sokkal több az egész világ össztermékénél.
Láthattuk már nemegyszer, hogy a közösségi médiában választások dőlhetnek el.
„»Így hallgattatják el a konzervatív hangokat az interneten…«
»Ha a konzervatívok számára olyan nehézzé válik az információ terjesztése, mint a kínai politikai disszidenseknek megkerülni a Nagy Tűzfalat, akkor mi marad majd az online konzervatív mozgalomból?« – teszi fel az utóbbi hetekben sokakat foglalkoztató kérdést Daniel Greenfield a Frontpage Mag hasábjain. Cikkében a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeket rejt magában a baloldalhoz kötődő nagy techcégek monopolhelyzete.
Két cég, a Google és az Apple irányítása alatt áll az okostelefon piac körülbelül fele. Ebből kifolyólag azzal, hogy a konzervatívok által kedvelt, szólásszabadság mellett kiálló, cenzúrát nem alkalmazó Twitter-alternatíva, a Parler ellen tett a két cég lépéseket, gyakorlatilag ellehetetlenítette az alkalmazást. Csatlakozott továbbá hozzájuk az Amazon, mely megvonta a platformtól a webhely-szolgáltatását. Noha egy alkalmazás blokkolása alapvetően nem jelentené annak ellehetetlenülését, az Apple és a Google keresőmotorjai megjelölhetik az oldalt veszélyesként, és elérhetetlenné tehetik azt.
A konzervatívok, akiket sorra cenzúráznak vagy tiltanak le a közösségi médiában, abban reménykednek, hogy alternatív platformokon hangot tudnak adni a véleményüknek. A szerző szerint ezzel azonban csak hamis illúziókba ringatják magukat, ugyanis a kisebb cégek közvetve vagy közvetlenül a techóriások szolgáltatásaitól függenek, amelyek bármikor megvonhatják ezeket tőlük – ahogy a Parler esetében is történt.
A konzervatívokat azonban nem csak a nagy techcégek fenyegetik, hanem a multinacionális vállalatoknál tapasztalható »elhallgattatás kultúrája« (cancel culture). Greenfield szerint ennek csak egy szelete az online cenzúra, ami ugyan bosszantó, de korántsem hat annyira a mindennapi életre, mintha valakit egy posztja miatt kirúgnak a munkahelyéről, vállalkozásával szerződést bontanak, vagy elveszik a munkájához szükséges engedélyét. Manapság azonban már ez is létező jelenség az USA-ban.
A szerző a cikkében némi reményt is felcsillant: a techóriások nem bírnak akkora hatalommal, mint hihetnénk. Greenfield szerint ezt mutatja az a tény is, hogy Trumpot csak azután távolították el a közösségimédia-platformokról, miután biztossá vált, hogy a demokraták szereztek többséget a Szenátusban. A nagy techcégek számára prioritás volt, hogy Trump ne folytathassa a kormányzást, ugyanis ő volt az első, aki a trösztellenes szabályok megsértésére hivatkozva nekiment a Google-nak és a Facebooknak.
Láthattuk már nemegyszer, hogy a közösségi médiában választások dőlhetnek el. A konzervatívoknak ezért jól felfogott érdekükben jelen kell lenniük ezeken a felületeken, még akkor is, ha a pálya a balliberálisok felé lejt. Nem szabad sértődötten-sebzetten kivonulni, hanem mindenáron küzdeni kell. Éppen emiatt jött létre Kovács István vezetésével a Megafon is, amely segít felerősíteni a konzervatív hangokat az online térben.”