Biden behatárolt mozgástere a külpolitika tengerén

„Hány éves a kapitány?

Végezetül az amerikai külpolitikát leginkább befolyásoló harmadik tényező a kapitány céljai, rizikó-vállalási hajlandóságának mértéke, és csapatának összetétele. Eddig Joe Biden kijelölt amerikai elnök nem tett túl nagy rizikóvállalásról tanúbizonyságot. A közvetlen külpolitikai kinevezettei az Obama-éra alatt voltak pozícióban (ami persze nem teljesen meglepő, hiszen Joe Biden volt Obama alelnöke), és beszédeiben a liberális nemzetközi rendszert vezető amerikai identitáshoz való visszatérést hangsúlyozta. A tágabb értelemben vett csapatát formáló Demokrata párt uralja a kongresszus alsó és felső házát is, amire 2009 óta nem volt példa. Ugyanakkor itt óriási elvárásokkal néznek szembe, komoly belpolitikai munkára készülnek, így a Demokrata Párton belüli komoly világnézeti különbségek emiatt akár (legalábbis részben) akadályozó szempontok is lehetnek.

Status quo ante bellum?

A »háború előtti időszakhoz« (Trump elnöksége előtti nosztalgikus kor, amelyet Biden elnökségi kampányának hívó üzenete, »a nemzet lelkéért folytatott küzdelem,« megragadni látszott) viszont nem lehet és valószínűleg nem is érdemes egy-az-egyben visszatérni. A fent említett külpolitikai realitások, valamint a külpolitikát részben meghatározó belpolitika miatt, egy »harmadik Obama terminusú« elnökség valószínűleg nem lehet hiteles és sikeres megoldása a következő időszaknak. Hogy milyen választ talál ezekre a kihívásokra az USA 46-ik elnöke, egyelőre korai megmondani, de nem lesz egyszerű dolga.

Egy dunai hajó szemszögéből

Persze mindez egy a Dunán hajózó közepes méretű vitorlás kormányosi székéből nézve ugyan távolinak is tűnhet, de rögtön azonnalivá válik, ha az anyahajó cikk-cakkozása által okozott hullámok átsöpörnek a fedélzeten. A tengeren hajózó többi hajó sodrát, vagy másik, az elképzelt dunai vitorlásnak szélárnyékot biztosító nagyobb hajó farvizét kell nézni és ebből kikövetkeztetni a saját optimális útvonalra, amely néha nem egyezik egy olyan tavon történő navigálással, ahol egyedül csónakázunk. Mert egy anyahajó elsődleges érdeke a saját hegemón szerepének biztosítása és a nemzetközi rendszer ehhez való igazítása, bárhogyan is hívják a kapitányt.”