A hírek sorrendje

„Érdemes logikai sorrendbe rendezni az ünnepek utáni első hétfő »híreit« és ellenzéki megnyilvánulásait.

Mert igenis van logikai sorrendje ennek az egész elmebajnak.

Az első ebben a sorban a Dumaszínház újévi »produkciója«, melynek keretében valami Lengyel Tamás nevű színész (Istenem, akkor vajon mi volt Latinovits?) »parodizálja« Áder Jánost.

A »paródia« abból áll, hogy nevezett senki felmondja súgógépről a teljes összellenzéki kiskátét. Ebben annyi humor van, mint egy februári, esős és ködös kedden kutyakakit szedegetni a parkban. Az összellenzéki kiskátéról pedig csak az juthat eszünkbe, amit a Toldiban olvashatunk (nem tudom, ma még tanítják-e, vagy a PDSZ meg a szülői munkaközösség tiltakozásai miatt levették a kötelezők listájáról, nehogy túlterheljék szegény diákokat):

»Átok és hazugság minden ige szádban! / Egy betű való sincs, Toldi György, a vádban. / Jól tudom, mi lappang bokrodnak megette, / Úgy szeressen Isten, ahogy engemet te! / Rossz vagyok parasztnak, rossz vagyok vitéznek, / Béresek között is től cudar csihésnek: / Forr epéd, hogy más is márt veled egy tálba, / Vesztenél, ha tudnál, egy vizes kanálba.«

Pontosan ez illik a mi ellenzékünk bármely megnyilvánulására. S hogy mikor fogunk egy malomkövet hajítani Toldi György bosszantó népe közé? Remélem hamarosan…”