Szájer magát tette hiteltelenné

„Bizonyára többen várják, hogy a Szájer ügyről szóljak. Nem túl lelkesen teszem. Nem azért, mert kínos az ügy, hanem mert nem vagyok biztos a tényekben. Tényként fogadom el, hogy Szájer kijárási tilalom alatt egy valamilyen vendéglátóipari egységben volt. Tényként fogadom el, hogy a kivonuló rendőrség kábítószert talált a táskájában. Nem értem viszont, hogy ha a rendőrség csak a kijárási tilalom miatt vonult ki, miért motoztak? Ha annyira nem érdekelte őket a kábítószer, hogy nem voltak hajlandóak vérvizsgálattal igazolni vagy cáfolni, hogy Szájer fogyasztott-e kábítószert, akkor hogyan lett ebből hír? Hogy Szájer maga beszélt erről? Nem tudom a dolgok időbeliségét.

Legfőképp pedig tényként fogadom el, mit is tehetnék mást, hogy Szájer befejezte politikai pályáját. Ennek két oka lehet. Az egyik, amit ő maga mondott: belefáradt. Megértem, 2014-ben én is ezért hagytam abba az európai képviselőséget. Az időzítés azonban többet sejtet: Egyrészt fakadhat egy olyan politikai kultúrából, ami élesen eltér a »Na, és?« világától, ahol lehet hibázni, de viselni kell a következményeket. Ezért túlzásnak tartom az olyan megfogalmazásokat, amelyekkel már találkoztam, hogy ugyanis ezzel Szájer romba döntötte mindazt, amit a kormány tíz éve épített. Szájer magát tette hiteltelenné, és nem azt az épületet, aminek a felépítéséhez maga is hozzájárult. Másrészt az eltussolási próbálkozás helyett a felelősség nyílt vállalása megelőző lépés is lehet. Valaki, aki zsarolhatóvá vált, elhárította a zsarolási lehetőséget.

Jézus figyelmeztetett: Elkerülhetetlen ugyan, hogy botrányok ne forduljanak elő, mégis jaj annak, aki botrányt okoz! (Mt 18, 7)

Tehát ne döbbenjünk meg, hogy előállt egy botrányos eset. Ugyanakkor nem tudom, hogy az ügyben ki okozta a botrányt: aki lépre csalta Szájert vagy ő maga? A tények ismerete nélkül pedig nem érdemes véleményt formálni sem, nemhogy ítélkezni.

Aki pedig keresztényként van felháborodva a bűn miatt: tegye fel magának a kérdést: tudná-e dobni az első követ? Tovább megyek: fohászkodott-e általában a bűnösökért, és fohászkodott-e azokért, akikre az átlagnál sokkal nagyobb teher esik. Igen, a politikai munkát végzőkre gondolok, legyenek képviselők vagy kormányzati emberek. Ha tette, tegye többször, ha nem tette, lásson neki. A botrányon való csámcsogás és pletykálkodás, ítélkezés helyett imádkozzék, és ne feledje Jézus a bűnösokhoz jött. Hozzánk és értünk.”