Minden baloldali újságíró „nagyapja” – Bolgár György portréja

„Habár Bolgár György régóta az újságírói hivatás közismert művelője és sok díjazásban is részesült, számos esetben mégis kérdések merültek fel a szakmai integritásával kapcsolatban. A »Beszéljük meg!« illetve később »Megbeszéljük« című betelefonálós műsorával kapcsolatban például sokan elfogultsággal vádolták, a műfaj sajátossága ugyanis, hogy az adást felhívó hallgatók sokszor szélsőséges nézeteknek adnak hangot. Bolgár egy darabig sikeresen védekezett azzal az érveléssel, hogy ezek a tartalmak nem az ő véleményét fejezik ki és ő csak meghallgatja a telefonálókat, de aztán látványosan belebukott egy nagy vihart kavaró ügybe, amikor a 2006-os rendőri túlkapások kapcsán a műsorában két ártatlan áldozat helyzetét relativizálta és személyüket alaptalanul vádolta egy betelefonáló. Bolgár György névtelen hallgatója azt állította a két testvérről, hogy fradista, bűnöző múltú, jobboldali „kődobálós” huligánok, a műsorvezető pedig az állítások súlyosságával és teljes megalapozatlanságával mit sem törődve nem hívta fel a nézők figyelmét a lehetséges téves tényállásokra és az elhangzott állítások vélemény jellegére, csupán a betelefonáló narratívájába helyezkedve az azonosító nélküli, símaszkban, ártatlanokat bántalmazó rendőröket kezdte sajnáltatni.

Kruchina Károly és Vince ügyéről az Index újságírója Bodoky Tamás tudósított, amelyben részletes bizonyítja a műsorban elhangzottak ellentétét és arról is beszámol, hogy Bolgár nem adta meg a titokzatos betelefonálója számát, de a beszélgetésüket követően az illető magánszámról felhívta az indexes Bodoky-t és mint »penetráns modorú, ám rutinos nyilatkozó« más hazugságokkal is megpróbálta félrevezetni az újságírót. Az esetről végül az Országos Rádió és Televízió Testület panaszbizottsága is megállapította, hogy a műsorvezető nem bizonyított tényállításokat vett helyeslően tudomásul, és nem fogalmazott meg velük kapcsolatban kételyeket. Ezt követően az adatvédelmi biztos is elmarasztalta a rádiót, mert ráadásul a törvényben előírt határidőn belül sem adott helyreigazítást. Az ügyben indított rágalmazási perben végül 2010-ben a bíróság kétmillió forint kártérítésre kötelezte a műsorvezetőt és a kereskedelmi rádiót.”