Karácsony, Parti-Nagy, Vámos, stb. – A zsidóság valódi ellenségei

„A zsidóságnak – és különösen talán a magyar zsidóságnak – vannak zsigeri, öröklött, reflexszerű félelmei. Az üldözések, a pogromok, majd pedig ezek kiteljesedéseként maga a holokauszt borzalmai olyan mély nyomokat hagytak mindannyiuk kollektív tudatalattijában, hogy ezek elmúlásához, elmulasztásához egészen biztosan több generációnyi idő szükséges. Ezek a félelmek tehát érthetőek, még ha nem is jogosak. Nem jogosak, mert – különösen Magyarországon egyértelműen – a zsidók biztonságban, békében élnek. Nyíltan gyakorolhatják vallásukat, nem éri őket inzultus. Szemben Nyugat-Európa nagyvárosaival, ahonnan évek óta menekülnek, az egyre növekvő számú, egyre agresszívebbé váló iszlamista bevándorlók elől. Nem verbális inzultusok érik őket, nem zsidó vicceket sütnek el nekik – hanem megkéselik őket, ledobják őket az emeletről, rájuk gyújtják a zsinagógát. Ezek nem elszigetelt, hanem mindennapos esetek.

A nyugat-európai kormányok nem képesek megvédeni őket, vagy ha képesek is lennének erre, nem vállalják fel a konfrontációt nem csak a bevándorolt muszlimokkal szemben, de az őket támogató hangos, a közélet minden területét uraló civil szervezetekkel szemben sem. Mert mégiscsak a szavazatszám a legfontosabb. A zsidók pedig kevesen vannak, a muszlimok sokan. A baloldal globalista elképzeléseihez, teljhatalmi ambícióihoz mindenképp szükséges a sok-sok szavazat – legalábbis ameddig a demokrácia díszletei között kell játszaniuk. Kell tehát a muszlim tömegek szavazata… és kellenek a »civilek«, az az agresszív aktivista bázis, amelyik a hangoskodásával nemcsak el tudja hitetni, hogy ők a többség, hanem félelemben is tudja tartani a valódi többséget. A baloldali politikusok tehát nagyon is tudatosan nem foglalkoznak a zsidókkal szembeni valós atrocitásokkal. Azok elkövetői ugyanis fontos tömegbázist, leendő szavazói tömegeket, hatalmuk biztosítékát jelentik. A hozzájuk ezer szálon kötődő civil szervezetek pedig a többségi társadalmak indoktrinációját végzik; folyamatosan érzékenyítik a lakosságot a bevándorlók javára.

Ugyanakkor azzal is tisztában van a baloldal, hogy biankó csekkje van a zsidóktól, vagy ha úgy tetszik, rég megvásárolta a szavazatukat, bebiztosította magát náluk; ők pedig ezt nem veszik észre. Túl sok dolga valóban nincs a baloldalnak; időnként csak riogatnia kell, kicsit nácizni, hamis vádakkal támadni a jobboldalt, és máris nyert ügye van; a zsidók – történelmi okokból részben érthető – félelmeit pillanatok alatt át tudja kapcsolni rettegésbe. Paradox módon tehát egyszerre tudja begyűjteni a zsidók és a zsidók elpusztítását célul kitűzők támogatását, szavazatait.”