Don Franceso Gyurleone, az ellenzék jóságos keresztapája

„Ferencünk lihegve – szuszogva, dülöngélve kapaszkodik a parlamenti asztal szélébe, hátsóját vakargatja, beszédhibái előrehaladott állapotban nehezítik az amúgy sem könnyű megértést.

Az előtte ülő Németh Szilárd államtitkár úrnak pedig testületileg követelünk veszélyességi pótlékot, nem lehet könnyű neki évek óta a tarkón hányás árnyékában dolgozni, ha megnézik a videót (csak saját felelősségre!) tessék figyelni Sziszi úr arcát.

A videót végignézve Gyurcsányt mint jelenséget vizsgálva kijelenthetjük, hogy kicsit mindannyian átérezzük házelnök úr felszólalás utáni, néma sikolyán keresztül kommunikált, szekunder szégyenérzetét.

A plenáris ülés végét követően kissé – de nem teljesen – kitisztult tekintettel (1:25-nél azért visszanyeli a slejmet, alattomos másnap még aznap, mindannyian jártunk már ebben a cipőben – a Szerk.) ült be Rónai Egon vendégeként az ATV stúdiójába. Gyurcsány egyszerre ügyvédje, elemzője és marketingese az általa órákkal azelőtt produkált parlamenti bohózatnak, megpróbálja nekünk a pártok fölötti, jóságos, szeretet által ittasult államférfit mutatni, aki fölötte áll a politikai csatározások erkölcsi fertőjének.

Az ellenzéki összefogásnak az előválasztást követően érdemes kikérnie a Haza Bölcsének véleményét, hogy vajon ő, mint nemzetegyesítő szeretetgombóc kit javasol a jelöltek közül és miért pont Gyurcsányé Aprev Klárát?”