A szerkesztőségnek volt közös B terve

„A sajtóban zajló fideszes térnyerés mérföldköve az Index elfoglalása. E folyamat szimbolikus alakja lett azzal, hogy amikor júliusban az Index.hu Zrt. elnöke, Bodolai László kirúgta Dull Szabolcs főszerkesztőt, és ennek nyomán felmondott a munkatársak zöme, ön elvállalta a főszerkesztői megbízatást, sőt valamivel korábban a cég vezérigazgatói posztját is. Miért?

Mert hittem, hogy csinálhatunk egy jó lapot.

Nyilatkozta, hogy sokat gondolkodott a döntés előtt.

Valóban.

Önben is felvetődött, hogy tán nem ízléses vállalni a főszerkesztőséget ott, ahol még gőzölögnek a hullák?

Mármint az egy új munkahelyre távozó öngyilkosok hullái?

Dull Szabolcs nem öngyilkos lett, őt Bodolai »lőtte le«.

Amire alapos oka volt Bodolainak.

Vagy legalábbis indoka, konkrétan az, hogy miután egy igazgatósági ülésen szóba került, hogy külsősökhöz szerveznének ki néhány rovatot a főszerkesztő alól, Dull, a szerkesztőség autonómiáját féltve a »Független« állásból a »Veszélyben« pozícióba tekerte az Index szabadságmérőjét. A szerkesztőség tagjai pedig azért lettek »öngyilkosok«, mert akaratuk ellenére kirúgták főszerkesztőt.

Dull Szabolcs azzal követte el a piaci pozíciót is veszélyeztető súlyos függelemsértést, hogy a belső szakmai-üzleti vitát a nyilvánosság elé tárta. A távozása után Sztankóczy András vezérigazgató-helyettessel az oldalamon közöltem a szerkesztőséggel, hogy mindenkivel együtt szeretnénk dolgozni. Mi nem akartunk halálfélelemből elkövetett tömeges öngyilkosságokat. Nagyon nem.

A munkatársak úgy látták, hogy Dull Szabolcs menesztésével a régi Indexnek befellegzett, a Fidesz, a NER épp átveszi a hatalmat.

Én meg azt gondoltam, hogy továbbra is biztosítható a független működés. Mindkét álláspont érvelhető volt akkor.

Szűk négy hónappal később ön is távozott, hivatkozva arra, hogy immár nem biztosított a független működés.

Úgy vállaltam el a vezérigazgatói-főszerkesztői megbízatást, hogy senki nem szól bele a munkámba. Megmondtam előre: amint elhangzik az, hogy »ezt meg kell írni«, vagy hogy »azt tilos megírni«, befejezem. Feltételül szabtam azt is, hogy azzal dolgozom, akivel szeretnék, valamint marad az akkor már három éve kifogástalanul működő alapítványi szisztéma, ami biztosíték volt arra, hogy a tulajdonos nem szól bele a tartalomba.

Önt vagy a régi szerkesztőséget igazolta az idő?

Ahogy Sztankóczy András fogalmazott: a pesszimistáknak lett igazuk. De júliusban ezt még nem lehetett tudni.

Értette ön, hogyan működik az Index?

Jó ideje próbáltam megérteni. Egy korábbi indexes vezető barátom látott el azzal a tanáccsal, hogy »Pali, ne úgy fogd fel az Indexet, mint egy szerkesztőséget, mert ez nem egy munkahely, hanem egy romantikus mítosz, ami előbb-utóbb felrobban«. Ennek ellenére igyekeztem észérvekkel hatni a régi indexesekre, de ők érzetekről szónokoltak, fojtogató levegőről, arról a benyomásukról, hogy régóta a torkukon a kés. Kértem, hogy amíg nincs konkrétum, amíg nem materializálódik az a kés, addig csináljunk egy jó Indexet. Mindhiába, nem sikerült meggyőznöm őket. Amiben talán közrejátszott, hogy mint utóbb kiderült, már Dull kirúgása előtt létrehozták azt a céget, amely a telex.hu tulajdonosa lett. Vagyis a szerkesztőségnek volt közös B terve, és ennek érdekében mondtak fel vezényszóra.

Hiszen tudták, ha egyéni stratégiákat követve, egyenként távoznak, mind magukra maradnak. Ám ha együtt lépnek, akkor méltósággal vethetnek véget az Index addigi korszakának, ráadásul a közös gesztus akkora erő, ami képes pályára állítani egy új portált.

Nincs ezzel baj, csak egyrészt nem ezt mondták, másrészt azt állítom, hogy egy B terv segít elengedni az A tervet. Én viszont olyan vagyok, hogy amíg esélyét látom az A tervnek, nem foglalkozom a B-vel. Világéletemben így működtem, a Magyar Hírlapnál is csak akkor borítottam asztalt, amikor Széles Gábor konkrétan beleszólt a tartalomba és a személyzeti ügyekbe.

Akkor is vállalta volna az Index főszerkesztését, ha látja, novemberre hová fut ki a történet?

Nem tudom. Ezen töprengeni most már olyan, mint azon, mi lenne, ha idén nincs koronavírus, vagy ha mondjuk hosszú hajú nő lennék.”