Tanulság számunkra 2022-re

„Az Amerikai Egyesült Államok ez évi, novemberi elnökválasztását megelőzően – sajnálatosan ugyan, de – az objektív körülmények és a szubjektív feltételek elemzése előrevetítette a megvalósult végeredményt.

A remény hal meg utoljára elv a politikában a legritkább esetben működik. Vagyis Joe Biden győzelme várható volt, így nem is meglepetés, jóllehet a legutóbbi három amerikai elnök, Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama is két-két ciklust töltött a Fehér Házban. Megvolt tehát a logikája annak, hogy Donald Trump is újrázzon 2020-ban. Nem így történt, mert a mesterségesen torzított feltételek és körülmények a folytatást lehetetlenné tették számára.

Amerika létezése és ereje mindeddig soktényezős értéken alapult, de három lényeges elem alapvetően befolyásolta, hogy egy bevándorlók által felépített modern társadalom működni és fejlődni tudjon. Az európai kultúra és identitás importálása, a közösen választott nyelv, az angol, valamint az elnöki hatalom tisztelete. Ezek integráló tényezői biztosították a kontinens méretű országnak az újkori történelemben játszott meghatározott szerepét. A felsorolt tényezők egymáshoz való viszonya, egyensúlya garantálta Amerika demokratikus létezését is.

Ebből következően aki úgy döntött, hogy Amerikát választja új hazájának, azonnal integrálódnia kellett, mert enélkül nem volt és nem lehetett jövője az ígéret földjén. Hangsúlyozottan az elnöki hatalom tisztelete és mindenekfelettisége volt a politikai létezés mérföldköve és záloga. Mindegy volt, mi a jelölt, majd a megválasztott elnök korábbi hivatása. Lehetett katonatábornok, színész, farmer, CIA-tisztviselő vagy éppen a politikatudományokat elsajátító, tanult értelmiségi. A beiktatott elnök Isten után következett az amerikai emberek fejében. Tisztelték döntéseit, megkérdőjelezhetetlen pozícióját.

Egészen 2016-ig. Donald Trump győzelmét követően ugyanis elszabadult a pokol.”