Sikeres volt Magyarország és Lengyelország közös fellépése

„A jelek szerint sikert ért el Magyarország és Lengyelország a közös fellépéssel és jó esély van arra, hogy a december 10-i EU-csúcsra egy kompromisszumos megállapodás jöjjön létre az Európai Unióban az úgynevezett »jogállamisági mechanizmus« kapcsán.

A részletek:

• A szlovén kormányfő egy múlt heti levelében, majd a múlt csütörtöki EU-csúcson nyíltan a magyar és a lengyel kormányfő mellé állt a jogállamisági vitában és azt hangsúlyozta, hogy igenis van igazság a két vétót belengető kormányfő érvelésében. A szlovén külügyminiszter pedig azt mondta, hogy olyan megoldást kell találni, ami minden állampolgárnak elfogadható és tiszteletben tartja az uniós intézmények és a tagállamok közötti egyensúlyt.
• Mandfred Weber szóvivője is jelezte: támogatni fognak egy olyan megoldást, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő már szorgalmazott a levelében, miszerint lehetővé tennék, hogy az Európai Bíróságon meg lehessen támadni a jogállami problémák miatt kirótt EU-pénzes szankciókat.
• Mindez arra utal, hogy sikerülhet valamilyen olyan megoldást találni, ami minden érintett partnernek elfogadható és így megnyitja az utat a Tanácsban a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás határozat napokon belüli formális megszavazására.
• Az eddig politikai nyomásgyakorlási eszközként használt jogállamisági mechanizmus terveiben már eddig is benne volt, hogy ha egy tagállam nem ért egyet a vele szemben készülő szankcióval, akkor indokolt esetben az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács napirendjére vetetheti az ügyet megtárgyalás céljából. Így mivel legalább 3 havonta vannak ilyen ülések, így záros határidőn belül a legfőbb politikai fórumra kerülne az ügy és az állami vezetők iránymutatásáig a szankciókat nem lehetne végrehajtani. 
• Emellett az Európai Bíróságon való fellebbezés jogát is megteremtenék a mechanizmusban, így garantálnák azt, hogy ne politikai, hanem jogi kérdés legyen annak megítélése, hogy egy országban sérül-e a jogállamiság. Ez az egyik legfőbb magyar és lengyel követelés. Ez azért jó, mert konkrét ügyek és nem általános politikai lózungok kapcsán kell a jogállamiságot vizsgálni, ebben pedig Magyarországnak nincsen semmilyen takargatni valója.
• Az elkövetkezendő napokban tehát tovább folytatódnak a tárgyalások a tagállami vezetők között, de az már most kijelenthető, hogy Magyarország és Lengyelország eredményesen lépett fel a brüsszeli törekvésekkel szemben és a jelek szerint sikerül elérni, hogy ne politikai, hanem jogi döntés legyen a jogállamiságnak a megítélése. Így egyáltalán nem igazolódik be a balliberális politikusok azon várakozása, miszerint hazánk forrásoktól esne el a belengetett vétó miatt...”