Nyugaton a sajtó változatlan

Alig pár napja adott interjút Varga Judit igazságügyi miniszter a BBC Hard Talk című műsorában Stephen Sackurnak, részben a bejelentett magyar költségvetési vétó kapcsán. A kérdések áttekintése igen tanulságos képet mutat a nyugati sajtóetikáról és tájékozottságról. Már ha kérdésekről beszélhetünk egyáltalán. Ezért csokorba szedtük őket, némi kommentárral. Íme!

***

„Hol van abban a logika, hogy bár Magyarország tagja az európai klubnak, mégsem hajlandó elfogadni az EU bíróságát, értékeit és szabályait?”

Ez nettó fake news: Magyarország a luxembourgi bíróság joghatóságát elfogadja és betartja, ítéleteit végrehajtja. Ellentétben például Németországgal, amelynek alkotmánybírósága idén májusban alkotmánysértőnek találta az Európai Központi Bank 2015-ben indított államkötvény-vásárlási programját, elutasítva ezzel az Európai Unió Bíróságának korábbi ítéletét is. Kétségtelen továbbá: az elmúlt években az Európai Bizottság olykor igen kreatívan alakította a közös joganyagot, mégpedig a föderalizmus és bizonyos túlfűtött emberi jogi fundamentalizmus irányába, ám ezzel a BBC műsorvezetőjének a jelek szerint nincs problémája. Az országának annál inkább: ebből lett a Brexit.

„A mostani vita nem az egyre szorosabbá váló Unió koncepciójáról és a nemzeti szuverenitás lopakodó megtámadásáról szól, hanem arról, hogy az EU minden tagállama aláír bizonyos alapelveket. Ideértve a demokratikus kormányzást, a jogállamiságot, a független igazságszolgáltatást, a szabad média elismerését, az emberi jogok tiszteletben tartását, és mindezek miatt az EU és különböző intézményei azt tapasztalják, hogy Magyarország megsérti és nem teljesíti a különböző alapvető normákat.”

Kezdjük ott, hogy ez nem egy kérdés, sokkal inkább egy The Guardian- vagy Telex-cikk implementálása. Kettő:

Ez tény. Az alapelveket tényleg minden tagállam aláírta, így hazánk is, ebben nincs változás, csakhogy éppen az történik, hogy a szignók fölött módosítják a szerződés szövegét. Sőt, újabban egy egészen friss, júliusi közös döntést írnak felül, majd pedig az ezt ellenzőket kiáltják ki szószegőnek. A jogállamiságot aligha lehet a jogállamiság megsértésével megvédeni. Ami pedig az intézmények „tapasztalását” illeti: Magyarország minden eljárásban közreműködik, ha hagyják, a párbeszédben is részt vesz. Csakhogy éppen a híres-neves LIBE-bizottság volt az, amely a hazai ellenzék sugalmazására ülésezett úgy a kamunak bizonyuló magyarországi veszélyhelyzet-diktatúráról tavasszal, hogy Varga Judit fel sem szólalhatott.

Komoly aggodalmak

„Nekem úgy tűnik, hogy az ön által említett 7. cikkely szerint az Európai Parlament által indított eljárás azon a komoly aggodalmon alapul, hogy Magyarország megszegte az alapértékeket a kormányzás és a jogállamiság tekintetében. Amióta ez megtörtént két évvel ezelőtt, ahelyett, hogy együttműködő párbeszédet folytatna, a magyar kormány egyszerűen kemény retorikával válaszol és olyan intézkedéseket vezetett be, melyek az unió vezetői szerint csak súlyosbítják a problémákat.”

Amolyan „független-objektív” stílusban. Ami a tényeket illeti: a magyar kormány részt vesz a 7. cikkely szerinti eljárásban, érvel és próbálkozik meggyőzni a brüsszeli illetékeseket, hogy például – ellentétben számos nyugat-európai országgal – nálunk nincs fizikai veszélyben a zsidó közösség, illetve annak tulajdona. Ahogy azt a procedúrát elindító Sargentini-jelentésben olvashattuk, sok más sületlenség mellett.

„Mondhatja, hogy Magyarországnak igaza van, és az Európai Unió összes többi tagállama téved, de ez nagyon nehéz és talán veszélyes állapot. Hadd idézzek csak egy EU-s vezetőt, a Bizottság alelnökét, Vera Jourovát, aki nemrég azt mondta miniszterelnökéről, főnökéről, Orbán úrról, aki előszeretettel mondja, hogy illiberális demokráciát épít, szóval azt mondta, hogy igazság szerint ő egy nagyon beteg demokráciát épít. A magyar demokrácia az európai vezető személyiségek számára jelenleg nagyon betegnek tűnik, márpedig a kormánya által hozott döntések miatt.”

Újabb morális verdikt, újabb részrehajló nyilatkozat. Ráadásul a „kérdező” azt elfelejti Jourova kapcsán megemlíteni, hogy kijelentése sérti a biztosi szereppel járó részrehajlási tilalmat, ráadásul a magyar demokrácia lebetegezése egyben a Fidesz-KDNP-re szavazó nem csekély számú magyar, illetve uniós állampolgár megsértése is egyben.

Elragadtatott műsorvezető

”Nem aggasztja, hogy az elmúlt hónapokban két kulcsfontosságú európai bírósági ügyben ítélték el a magyar kormányt, mert megsértette az európai jogot?”

Végre egy kérdés, igaz, nem érdemi, és egy korábban már feltett változat újracsomagolása. Mintha más tagállamok ellen nem indulnának kötelezettségszegési eljárások. A különbség annyi, hogy mi betartjuk az ítéleteket. Lásd fentebb!

”Tényleg el vagyok ragadtatva, hogy most határozottan követni akarja az Európai Bíróság útmutatásait, és hogy vélhetően megváltoztatja a szabályozást a jogsértés megszüntetése érdekében.”

hanem esetleg néhány kormányzati véleménynek is utánanézni. Igaz, akkor ez a rácsodálkozás elmaradt volna az interjú során.

„Törődik-e Ön a sajtószabadsággal Magyarországon? A valóság az, hogy a Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint a kormány és szövetségesei által ellenőrzött állami média szintje, idézem: példátlan egy EU-tagállam esetében. A független megfigyelő Freedom House azt állítja, hogy már nem tekinthető Magyarország a mutatók szerint demokráciának, annyira alacsonyra süllyedt a jogállamiság és a sajtószabadság szintje. Áprilisban egy, Orbán úrhoz közeli üzletember 50 százalékos részesedést vásárolt az Indexet irányító társaságban, amely az egyik utolsó független újságírói platform Magyarországon. Júliusban, alig pár hónappal később elbocsátották az Index főszerkesztőjét. Ennyit a sajtószabadság iránti elkötelezettségéről, Miniszter.”

Tévedések sorozata

Vélhetően „sok” volt már a kérdésekből, itt volt az ideje az interjúalany sértegetésének, egy tévedésektől és csúsztatásoktól hemzsegő újabb tiráda keretében. Mindkét idézett szervezet az éppen Magyarország megbüntetését Brüsszeltől követelő Soros György által finanszírozott NGO. Aligha elfogulatlanok. Ahhoz pedig Varga Juditnak tényleg semmi köze, hogy az Index körül mi történik, ha lenne, az lenne a probléma. Talán jogosan. Ettől függetlenül, ha esetleg Spéder Zoltánra gondolt Sackur úr, ő nem áprilisban, hanem jóval 2010 előtt vette meg a portált.

„A Covid-időszak GDP-jének 45 százaléka az EU-ból származik, és nem engedhetik meg maguknak, hogy úgy vitatkozzanak az EU-val, hogy az befolyásolja a pénzügyi jövőjüket.”

Újabb kinyilatkoztatás, újabb tévedések. Először is: a magyar teljes GDP csupán mintegy három százalékát teszik ki az uniós források. Azt pedig, hogy mit engedhet meg magának a magyar kormány, talán még nem a BBC „független” műsorvezetője dönti el. Legalábbis reméljük.