Clooney esete a gyűlölködéssel

„Mint ismeretes, a világsztár George Clooney egyik nyilatkozatában Orbán Viktort a világban terjedő düh és gyűlölet példájaként hozta fel. Nekem nincs azzal semmi bajom, ha Clooney elmondja politikai véleményét a világ dolgairól. Ő is, mint mindenki, akiket valamennyire is érdekelnek napjaink eseményei, megpróbálja megérteni, mi is zajlik most valójában. Kicsit leegyszerűsítve, a képlet az, hogy a nyugati világon belül zajlik most egy nagyon komoly világnézeti küzdelem a szokványosan konzervatív-nemzeti-keresztyén-közösségi alapú és a liberális-globalista-nemzetek feletti, egyéni alapú nézőpontok között. Mint tudjuk, Clooney az utóbbi világkép elkötelezettje. Rendben van, Isten éltesse.

Semmi gond nem lenne, ha ennek a küzdelemnek az értelmezése elvi síkon maradna, s ahogy egy vitában illik, érvek és ellenérvek csapnának össze. A gond az, hogy a két pólus vitájának az értelmezésébe liberális részről behoztak egy rendszeridegen kategóriát: a gyűlöletet. Magyarán, a liberális oldal konzervativizmus kritikája nem elvi alapokon nyugszik, hanem nemes egyszerűséggel a liberalizmus- ellenesség fő motivációjának a gyűlölet fogalmát teszi meg. Ezzel gyakorlatilag kijelöli a vita kereteit, mintha bizony a gyűlölet fogalma lehetne az a központi kategória, amely alkalmas a két világnézeti pozíció közti különbség beazonosítására. Kialakul egy liberális beszédmód, amely már nem a két világkép elvi alapjairól szól, hanem arról, hogy a konzervatív oldal gyűlölködik.

Nincs azon tehát mit csodálkozni, hogy Clooney-nak ez az értelmezés magától értetődőnek tűnik fel, s teljes ártatlansággal belemondja a kamerába, hogy Orbán – s vele együtt nyilván azok a milliók is, akik egyetértenek vele – gyűlölködő. Gyűlölködik a fene. Egyszerűen arról van szó, hogy vannak ezen a világon nem kevesen, akiknek a számára nem magától értetődő a liberális világkép uralma. De ezt a liberalizmus-ellenes álláspontot a gyűlölködésből levezetni eléggé aggályos. Kikérjük magunknak.”