Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Krízis idején a legköltségesebb a demokrácia működése.
„Ebben az olvasatban épp az európai uniós intézmények terjeszkednek túl az alapszerződéseken, végeznek burkolt szerződés-módosítást, zsarolnak egyes tagállamokat. Ez élesen szembemegy a főáramú nyugati állásponttal, ami az európai értékek kikényszerítésére hivatkozva újabb jogállamisági eljárási mechanizmust építene be, helyezne kondicionalitásként a kifizetések elé.A lengyel és a magyar hivatalos álláspont a júliusi EU-csúcs megállapodásához való visszatérés, és a pénzügyi-politikai termékkapcsolás elvetése: »a joguralommal összefüggő szabályok megalkotása a válságkezeléshez nem szükséges«. A korábban meglebegtetett vétó már nem a »puha« zsarolás eszköze, hanem politikai realitás. A kormányfő szavaival élve, számára politikai »öngyilkosság« volna, ha engedne a feltételeknek.
A lengyel-magyar vétó és kölcsönös garancianyújtás egy olyan gordiuszi csomó, amit csak tárgyalásos úton lehet átvágni. Valójában épp az ilyen helyzetekből tűnik ki igazán: az EU nem egy birodalom, a saját jogi-eljárási eszközei (a vétó is ezek közé tartozik) kötik a szereplők kezeit, és uniós szinten kompromisszum-kényszert teremtenek. Krízis idején a legköltségesebb a demokrácia működése.”