„A Newsweek egy véleménycikke annak idején nem kapott különösebb hírverést, de érdemes lehet a figyelmünkre, miszerint elképzelhető, hogy az emberiségnek felül kéne bírálnia az önmagunkban meglévő tabut, ami a kannibalizmust illeti, hiszen – érvelnek óvatosan – az éhezés elleni küzdelem jegyében akár el is fogyaszthatnánk az eltemetni kívánt halottakat. Nem szeretném a szerzőpárosra húzni a vizes lepedőt, hiszen erős túlzás lenne azt állítani, hogy ők kiállnak az azonnali és radikális váltás mellett, pusztán kapargatják a téma, mondjuk úgy, erőteljesen becsontosodott mivoltát.
Az igazi probléma azonban éppen azzal van – és itt utalhatnék megannyi változásra, ami az elmúlt évszázadokban jellemezte a társadalmi folyamatokat -, hogy egészen egyszerűen vannak olyan tabuk az emberiségben, amelyeket soha, semmilyen körülmények között sem bolygatunk meg, mert pontosan tudjuk, hogy azok a tabuk nem véletlenül váltak érinthetetlenné.
A progresszió persze ezen a téren is kiváló munkát végzett. Pár száz évvel ezelőtt – fogalmazzunk nagyon visszafogottan – szalonképtelenné vált az az ember, aki harcosan kiállt azon nézete mellett, hogy Isten márpedig nem létezik, és az ateizmus egy valid viszonyulás a dolgok mindennapi magyarázatához. Nem övezte dicsfény azokat sem, akik kívánatosnak tartották, hogy a társadalmak abnormális megváltoztatásához bizony erőszakos cselekedetekre is szükség van, és mindez a nagyobb jó érdekében történik. Megkérdőjelezték azon személyek mentális képességeit, akik érvelni kezdtek amellett, hogy több nem is létezik a férfinél és a nőnél.”